Két nő, sok recept

Amikor évekkel ezelőtt rákattantam a gasztroblogokra, megtaláltam Julie Powell blogját is, de hamar felhagytam az olvasásával. Sokkal inkább énblognak tűnt, mint gasztroblognak, nem közölt recepteket, fényképeket sem és a könyv, amelynek segítségével a szerző identitását és önbizalmát kereste, egyáltalán nem volt ismert vagy elérhető számomra.
Néhány év, sok tapasztalat és olvasás után több vonal is találkozott az életemben: a blog alapján könyv készült, a könyvből hollywoodi sztárokkal tűzdelt film, hozzám pedig elkerült Julia Child könyve.

Miután ezt a könyvet hónapok óta forgatom, tegnap este alkalmam volt megtekinteni a Julie/Julia – Két nő, egy recept című filmet. És nagyon jól szórakoztam. Nemcsak azért, mert a receptek immár nekem is személyes élménnyé váltak, hanem azért is, mert ki nem szeret két órán keresztül szépen fényképezett kockákon rengeteg vajjal sült csirkéket, vörösborban párolódó marhahúsokat és érzékien leomló csokoládékrémeket nézegetni? (Aki meg nem szeret, az valószínűleg e sorokat sem olvassa…)
És a film mindezt rendkívül élvezetesen tálalja, kiváló alakításokkal, korfestő hangulattal. A film nem művészi mondanivalójával tűnik ki, hatása mégis konstruktív: megtekintése után blogolni kezd az ember vagy azonnal a konyha felé veszi az irányt. Én is fogom magam és megyek kacsát csontozni….

Köszönet az Intercomnak a meghívásért.