h1

Hétvége = főzés II.

2007/03/19

 A tópart márciusban


Négy nap alatt kétszer annyit lehet főzni, mint két nap alatt. Ezért is jó a négynapos ünnep. Többek között. Mégsem fog itt állni nagyszámú étel, mivel saját sokévi átlagomnál is többet (kettőt) hibáztam és ezúttal nem vagyok töredelmes hangulatban. Azon mindenesetre érdemes elgondolkoznom, mennyiben reális kitűzni tavaszi nagytakarítást, vendégfogadást, zavartalan pihenést, gyerekekkel tartalmasan eltöltött időt ÉS rengeteg főzést a hétvégi programnak, mégha az négy napból áll is.

Nemcsak mennyiség, hanem minőség tekintetében is elmozdultunk a szélsőségek irányába. A poroszlói élőhal-boltban a szokásos véletlenszerű hozzáféréses módszerrel (az van, amit éppen fogtak) pontyot és ikrát sikerült beszerezni. Múltkor halbelsőség címén másfél kiló, fagyott állapotában városi és nem éppen vízijártas ember (illetve asszony) számára azonosíthatatlan, ám felengedve már egyértelműen halmájnak látszó alapanyaggal lettem gazdagabb, ezért most már rutinosan rákérdeztem a belsőség mibenlétére. Ikra. A háttérben meghúzódó borjú méretű kutya gátolt csak meg az érdeklődésben a halbelsőség részegységeinek rapszódikus elérhetősége felől,  úgy döntöttem, hogy legközelebb kérdezünk, most távozunk. Olyan három kiló áruval.

Az ikra egy részét reggelire készítettem el, kis olajon, lilahagymával, pár csepp balzsamecettel, pirítva. Száraz lett, de határozottan olyan ízű, amilyennek lennie kell. A fennmaradó mennyiségből leves lesz, a kiszáradást garantáltan elkerülendő. Gyerekkoromban halászlébe főzve ettük a halikrát, különösen mi, gyerekek, mert halat nem kaphattunk a szálkák miatt. A poroszlói Fehér Amúr étteremben nagyszerű hideg előételként tálalják a taramasalatára emlékeztető ikrakrémet. Szívesen veszek további ikrás ötleteket, de gyorsan, mert romlékony!

A nagy halat (két és fél kiló) egészben sütöttem meg, miután erre kaptam egyértelmű megrendelést családom azon tagjaitól, akiket a halevés legközelebbről érint. Igaz, én sem ragaszkodtam ahhoz, hogy halat filézzek, paszírozzak vagy posírozzak. Szerencsére sikerült tisztított állatot beszerezni (bár tátogtak ott nem tisztítottak is, de valahogy a konyhameszelést később szeretném végezni), így csak azt kellett kitalálni, milyen ízvilágot teremtsek köré. Rendkívül kreatívan citrom, bors, só, fokhagymás fűszervaj és egy csokor újhagyma volt hívatott a formabontó és halételek esetében újszerű ízek kialakítására, amely feladatot a felsoroltak sikeresen végre is hajtották. A félősek ne nézzék meg az alábbi képet, nem mindenki szereti, ha az étel nézeget.

De harcolhattam én a nagy hallal, készíthettem extrém belsőségreggelit és kitakaríthattam az egész házat, a legnagyobb elismerést most is a dagasztásmentes kenyérrel kaptam. Eddigi sikereimmel beszerzett óriási vérszem birtokában ezúttal járatlan utakra merészkedtem. Az alaprecepttől eltérve friss élesztőt használtam és felerészben tönkölybúzalisztet. Mint a mellékelt ábra mutatja, a recept kiválóan adaptálható. A következő csapásirány az édes kelt tészta lesz. Értesítéssel leszek az eredményről.

Mindeközben alkalmas és megfelelő vendégváró falatka gondolatával kelek és fekszem, eddig a nagy áttörés eljövetele nélkül. Nem lehetne ez a pályamű?

Na jó, csak vicceltem. Bár rusztikus környezetben és stílben előadott étkezés elé kiváló a barnakenyérre kent fokhagymás fűszervaj. Azért ennél szofisztikáltabbat próbálok még kitalálni.


This weekend we had an extra-long four-day holiday in Hungary but even that wasn’t enough for all the chores and not-chores one sets out to do on such occasions. Having in-house visitors, spending quality time with family, doing spring cleaning plus cooking a lot definitely proved to be overburdening nerves and time-tables. Thus the relatively low amount of cooking. (In the Hungarian post above some failed dishes are also mentioned but I really wouldn’t want to dwell on that subject too much…)

Fish was the thing for us this time and fish was carp, a big one cooked whole with spring onions, lemon, pepper, garlic and butter (don’t look at the picture if you don’t like your food to be watching you). Not very original but I wasn’t participating in a chefs’ contest after all and it turned out very tasty and liked even by the younger kids. On a more unusual note, I also prepared a breakfast dish of fish roe. It had the right taste but on the dry side. What other dishes are there for roe apart from taramasalata? We cook it in fish soup in Hungary and that’s about all to it. I still have a lot of it in the fridge.

Unfallible I am certainly not, fortunately there are good old buddies like no-knead bread which doesn’t let me down even if I’m trying to be innovative and change the recipe around. This time I used fresh yeast and spelt flour with glorious results. Next, I’ll try to make it a sweet dough to bake a brioche. And I’ll keep you posted.

11 hozzászólás

  1. That fish looks great! I have a friend here who has a pond with enormous carps, maybe I should go fishing?


  2. Hello Ilva, carp is not the most tasty fish on the face of earth but if you have a pond nearby it is definitely worth trying. And there was more taste to it than I expected.


  3. Azt hiszem, itt találtam a legtöbb kommentet, variációt (lisztre, csészeméretre stb.):
    http://www.chowhound.com/topics/341469

    Én nem tartok itthon porélesztőt, eleve frissel csináltam. És szilikonformában(!), nekem csak az a csak méretes. A férjem nem hajlandó megenni a fehér kenyeret, úgyhogy két próba után (egyikbe egyharmad tk liszttel, de nem volt elég neki, és az állaga úgy már nem volt annnnnyira jó) nem sütöttünk többet, pedig zsíros kenyérnek pl. felejthetetlen. Ha rajtam múlik, az évi két alkalom idén is meglesz :)


  4. Köszi a linket, csak sajnos ha meglátok csészében megadott mennyiséget, sikítva menekülök. Olyan húsz évre van még szükségem, hogy megszokjam. A dl-ben megadott lisztre elég volt olyan laza egy évtized.


  5. Szíved joga, bár nem értem, miért (az eredeti rec. is csészés volt). Nekem kb. egy éve van mérlegem, addig egy hitelesített csészével mértem (mármint még házisárkánykodásom legelején anyukám mérlegén kimértem, hogy miből mennyi fér 3 decibe), természetesen marha egzaktul :D de az évek során soha senki nem panaszkodott. A csészében legalább nem kell cserélni az elemet :DD


  6. lehetne kérni a dagasztásmentes kenyér receptjét magyarul?(vagy csak én nem találom?)


  7. itt az ideje nyelveket tanulni, ejnye-bejnye!
    http://gportal.hu/gindex.php?pg=7244792&nid=2740688
    illetve Index – mindennapi kenyerünk topik, és ott a kereső.


  8. t3v, csodás vagy ezekkel a linkekkel, kár, hogy nincs blogpólóm, amit megnyerhetnél!

    aliz, lásd a fenti linket! Hogy a csésze mit jelent, annak megválaszolására felkérem t3v-t, nekem fóbiám van. Az általam használt recept a Chocolate&Zucchiniről van és ott Clothilde már átszámolta gyengébbek, európaiak és csészefóbiások számára grammra. De lehet, hogy megcsinálom a hétvégén és felrakom ide. Gyere majd vissza!


  9. Nekem már van pólóm, bibibí :)) ill. igaziból továbbadtam a nyereményemet. A jó úttörő segít… de kérdésed bonyolultabb, mint gondolnád, ui. attól függ, milyen csészéről beszélünk :))
    Íme, az univerzálátváltó (persze angolul, de a cooking meg a cup kitalálható):
    http://www.onlineconversion.com/
    de Aliz a choc&zuc-on a hozzávalós részt még egy mezei angol-magyar szótárral is le tudja fordítani (ahol grammban van megadva). Vagy vár a te változatodig. Végül is a kenyérsütés is a türelemről szól, ugyehogyugye.


  10. Na ez az, hogy bonyolult! Miért nem lehet valami értelmes mértékegységet használni akkor esetleg? De ez csak szónoki kérdés, kedves t3v, magadra ne vedd. Az amerikai gasztronómia minden bizonnyal kiválóan elviseli, hogy nem használom a receptjeiket. Az én pólómat nem akartam elajándékozni, de kénytelen voltam, mert a férjem lenyúlta. Lehet, hogy melléküzemágat kéne alapítani pólónyomtatásra???


  11. Nálunk is a férj viseli a pólót :-D Várjunk, hátha lesz megint nyereményjáték :)

    Az amerikaiaknak nem bonyolult – sőt, némi malíciával azt mondhatnám, a lelkiviláguk komplexitási szintjének pontosan megfelel a csészés rendszer, aminek a mérőpoharai ugye ott a konyhai alapfelszereléshez tartoznak. Nekik nem kell gondolkodniuk ezen (lusták is lennének hozzá).

    Az egész akkor válik szövevényessé, amikor kilépünk a nemzetközi receptporondra, és kiderül, hogy pl. a hüjeangolok-angolhüjék cupja más méretű!

    Standardizációt a világnak, a gramm és a liter a király! :-D



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: