h1

Zöld konyha

2007/11/29

hu
A Good Food szeptemberi száma a gasztronómia környezeti aspektusával foglalkozik. Tízpontos listát közölnek például arról, hogyan legyünk zöldebbek a konyhában. Nem csupán észosztás következik, színessel a saját kialakult rutinomat, illetve a még fejlesztendő gyakorlatokat írom le.

  1. Vásárolj helyben helyi termékeket. Vásárolj keveset és gyakran, így nem kell több mázsányi holmit hetente hazahordani. A piacok rendszerint olcsóbbak a szupermarketeknél, a hentesnél kapható hús eredete nyomon követhető és éppen annyit adnak, amennyire szükség van. Emellett a helyi üzletek látogatásával a pénzünk is a helyi közösségnél marad.
    zöld konyhaE pontnak betű szerint megfelelek. Évek óta nem jártam hipermarketben, aminek számos és számos fajta oka van. Piacokon és több kisebb boltban vásárolok. Egy bizonyos szupermarketbe azért járok, amely azonban nem a város szélén van, nem vágnak át az akcióikkal, igaz, hogy magasabb árak mellett, de nagyon tisztán és rendesen tartják boltjaikat, amelyekből kettő is van a közelünkben és széleskörű kulináris kínálatot tartanak. (Belátom, hogy ez a bevásárlási gyakorlat idő- és pénzigényes.) A helyi közösségnél tartott pénz Magyarországon sokkal nagyobb körben, talán az egész országra érthető.
  2. Egyél szezonálisan. Az élelmiszerek fele importból származik, az előállításuk és szállításuk során megtett kilométerek (food miles) hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátáshoz. A legzöldebb élelmiszer a helyben termesztett organikus, azaz biotermék, utána következik a helyben termesztett szezonális. Angliában működnek termelői piacok (farmers’ market), valamint zöldségdobozt lehet rendelni heti kiszállításra helyi termelőktől.
    Problematikus kérdéshez érkeztünk. Az egyértelmű, hogy nem veszünk új-zélandi bárányt és chilei szilvát. De mi legyen a helyettesíthetetlen és Magyarországon semmilyen évszakban nem termő vagy nem előállított élelmiszeripari termékekkel? A betevő guacamole-nk nélkül még csak meglennénk, valamint gyerekkoromban nem kergettek az asztal körül, ha nem ettem spanyol khakiszilvát, de ha ebből az elvből kiindulva nem tehetnék többé parmezánt a spagettimre, akkor bizony elfogna a légszomj. Talán lehetne így módosítani a főszabályt: olyan importélelmiszer megvásárlása a környezettudatos háziasszony számára is megengedett, amely az adott országban semmilyen más évszakban nem terem (pl. citrom), illetve nem helyettesíthető helyi termékkel (parmezán). Rugalmasan értelmezett környezettudatosság, erős engedmény a gasztronómia oltárán. És nyugodtan hívjatok megalkuvónak.
  3. Mellőzzük a műanyag csomagolást. Nagy-Britanniában minden héten 150 millió műanyagzacskót használnak fel. Hordjunk magukkal bevásárlótáskát és ne fogadjunk el műanyagzacskót. A csomagolóanyagokból adódik a kommunális hulladék egyharmada és egy átlagos háztartás élelmiszerre fordított kiadásainak hatoda. Vegyünk tehát kimért árut és azt is kérjük papírba. A tejesdobozhegyeket pedig a tejesembernél megrendelt tejjel csökkenthetjük.
    Hát ebben nagyon jó vagyok. Kicsit túl jó. Mert nem biztos, hogy sikerül magamról kedvező és rokonszenves képet kialakítanom abban a boltban (az összesben, ahová járok), ahol hangosan, hadd hallja mindenki, utasítom vissza a műanyagzacskót és még magyarázatot is fűzök hozzá nem titkolt népnevelési szándékkal. (Szinte) soha nem veszek “túlcsomagolt” terméket és bevásárlótáska-gyűjteményem a párját ritkítja. Kosaraimról már nem is beszélve. Nem esem át azonban át a ló túlsó oldalára, mert jól emlékszem még arra az időre, amikor a hentes csöpögő, sehol sem záródó papírban adta át a húsdarabot, a közértekben mosogatóvízre hasonlító lében úszott a zacskós tej, amelyet rendkívül gusztusos felmosórongyba lehetett törölni. Csomagolni tehát kell. Egy darab sajtnak azonban felesleges három csomagolóanyagot adni, mint a helyi sajtboltomban, a tortalapot sem feltétlenül kell olyan merev műanyagformában csomagolni, amely aztán a fél kukát elfoglalja. Persze máskülönben nem lehetne károsodás nélkül ideszállítani több ezer kilométerről. De miért is kell nekünk a tortalap és sok minden más importból? Aztán itt van a dobozos tej kérdése. Az italos doboz előállítása az egyik legenergia- és anyagigényesebb folyamat a csomagolóanyag-gyártásban. A reciklálása szinte reménytelen, illetve óriási energia- és szállítási igényű. A mindennapokban azonban sokkal praktikusabb és még a friss tej is tovább áll el benne, mint zacskóban. Itt még fejlődésre van szükségem. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a papírcsomagolás környezetbarátabb, a lelkiismeretünkre azonban jó hatással van. Az is valami.
  4. Termessz magad! Nem kell kertes házban lakni ahhoz, hogy erkélyen vagy ablakpárkányon fűszernövényeket, sőt, salátaféléket, paradicsomot és fokhagymát termesszünk (erről ugyanebben a lapszámban külön cikk szól). Használjuk ki a természet ajándékait és szedjünk permetezőszermentes erdei bogyókat.
    Fűszernövényeim konyhai hasznuk mellett összes erkélyeink díszei. A globális felmelegedés kedvező mellékhatása, hogy a szívósabbak (nálam: rozmaring, levendula, szurokfű, majoranna) áttelelnek. A természet ajándékai közül eddig csak csipkebogyót tudtam elfogadni.
  5. Főzőcskézz okosan! Most szó szerint kell érteni a retró-hangulatú felhívást. Ha a fedőt a fazékon hagyjuk, ha csak annyi teavizet teszünk fel forrni, amennyire éppen szükség van, ha akkora lábast teszünk a gázrózsára, amekkora ráillik, ha kuktát használunk vagy emeletes gőzölőt, avagy egyszerre főzünk több adagot, akkor kevesebb energiát használunk fel.
    Takarékos vagyok és ésszerű. A felesleges vizet a növényekre öntöm, nem a lefolyóba, a zöldségek főzővizét általában fel tudom használni levesalapnak, nem mosogatok folyóvízben és a családban senki nem folyatja a vizet fogmosás közben, ami a gyereknevelési eredményeim egyik csúcsa. A kuktától viszont félek, annak ellenére, hogy még sosem hallottam kukta okozta balesetről. Bambuszgőzölőt nemrégiben szereztünk be. Kétszintes.
  6. Dolgozzon a víz. Állítsd a mosogatógépet öko-programra és csak akkor használd, amikor tele van pakolva mosatlannal. A palackos vizet helyezd tiltólistára, inkább tarts a hűtőben egy kancsó csapvizet. Öntözd a növényeket a mosogatótál tartalmával.
    A mosogatógép helyett magamat állítom öko-programra. A legutóbbi lakásfelújításkor ugyanis még az a kép alakult ki bennem, hogy a mosogatógépek rengeteg vizet használnak, karcolják az edényeket és a tisztítószerük is rendkívül ártalmas. Azóta ők is sokat fejlődtek, meg én is. Többek között megértettem, hogy magam is a meg nem újuló természeti javak közé tartozom és mint ilyen, érdemes okosan gazdálkodni erőforrásaimmal. Ma már vennék mosogatógépet, persze csak hiperkörnyezetbarátat. A palackos vízzel is gondok vannak. A múanyagban lévő rendkívüli módon szennyezi a környezetet (mármint a palack, a víz meg esetleg a vesénket), akkor is, ha recikláljuk. Az üvegben lévő is szennyezi a szállítás által, ráadásul nagyon drága. Télen jobb a lelkiismeretem, mert akkor sok teát iszunk – csapvízből. Városon legalábbis, mert ott iható a víz. Vidéken azonban nem, ott még a leveshez is palackos víz kell. Bár most kezdik az ivóvízminőség-javító beruházást a falunkban. Gondoltam a csapvíz megszűrésére is, de még nem végeztem el a szükséges kutatásokat. Amelyek ahhoz kellenek, hogy el bírja az ember dönteni, melyik termék szolgál valóban arra, amire hirdetik.
  7. Légy zsugori a konyhában. Kevesebb étel megy veszendőbe, ha előre gondolkodunk. Az ügyes szakácsok a maradékokat is mesterien fel tudják használni. Egész csirke vásárlásával háromszori étkezés nyersanyaga biztosított, a csontokból pedig húslé lesz. A megmaradó zöldségekből krémleves készülhet, a tojássárgáját lefagyaszthatjuk. Száraz kenyérmaradt a nyakunkon? Zsemlemorzsa, zsemlegombóc vagy kenyérkocka lehet belőle. Meg kenyérchips. És együnk kevesebb húst. A világon megtermelt gabona harmada állati takarmány, így az állati fehérje gyakorlatilag luxustermék.
    Zsugorinak zsugori vagyok. Igyekszem mindent optimálisan felhasználni, ételt nem kidobni. A száraz kenyeret teljesen gyerekbarát módon szoktam felhasználni. A húsfogyasztással kapcsolatban azonban tanácstalan vagyok. Több angol forrás is állítja, hogy a jelenlegi állattartási gyakorlat kizsákmányolja a termőföldeket. Ehhez jön még teljesen friss fejleményként a bioüzemanyagok iránti kereslet. Azt sem tudom, hogy ez minden országra igaz-e, vagy csak olyanokra, amelyekben az éghajlati vagy földtani jellemzők miatt korlátozott terület művelhető mezőgazdaságilag hasznos módon. Kérdések, kérdések. Szerencsére nem eszünk sok húst, annyival talán nem döntjük romba a biodiverzitást.
  8. Hasznosíts először és másodszor is! Nagy-Britanniában a kommunális hulladék csupán 20 százalékat reciklálják. Hasznosítsd otthon a befőttes üvegeket, műanyag dobozokat stb. Ha ez nem megy, vidd el a hulladékszigetekre. Komposztáld a zöldség- és gyümölcshulladékot, ha nincs sok helyed, szerezz be egy wormery-t.
    Ez utóbbi szót soha életemben nem hallottam, utánanéztem és rettentő jópofa dologra akadtam: a wormery működési elve hasonlít a komposztáláshoz, de ételmaradékokra is használható és igazi, élő gilisztákkal működik. Csak erős idegzetűeknek való! De legalább nem kell a cuccot sok tíz és száz kilométeren át szállítani, majd komoly munkával szétválogatni és rengeteg energiát igénylő ipari folyamatok árán feldolgozni. Mert ez a fő gondom a reciklálással és szívesen olvasnék arról hiteles forrásból származó tanulmányt, hogy valóban kisebb-e az újrahasznosítással járó energiafelhasználás és környezeti terhelés. Amúgy marad a fogyasztáscsökkentés, ami meg ugye tabunak számít a mai világban. “Kutatásaim” során kapcsolatba kerültem egy környezetvédő alapítvánnyal, amely társasházakba juttat komposztáló felszerelést és tájékoztatást. Nemsokára nekünk is lesz!
  9. Takarékoskodj az energiával. Az új hűtő legyen nagyon energiatakarékos, hiszen a legkörnyezetbarátabb modellek egy tízéves energiafogyasztásának harmadát használják fel. Így hamar megtérül a beruházás. Akár régi, akár új, legyen tiszta! A kisuvickolt hűtő 20 százalékkal hatékonyabb, mint a koszos. A takarítás nem állhat meg a belsejében: a hűtő hátának portalanításával további 30 százaléknyi energiát lehet megtakarítani. Szó szerint. A hűtőszekrényt nem szabad dugig pakolni, a mélyhűtőt viszont kötelező, akár újságpapírral. A mosogatógépet le kell kapcsolni a szárítás előtt, hiszen az magától is megy nyitott ajtó mellett.
    Én takarékoskodom az energiával. Holnap megyek és újságpapírt gyömöszölök a mélyhűtőbe. Vagy inkább leolvasztom. Vagy mind a kettőt. Komolyra fordítva a szót: a gépeket csak indokoltan használom, feleslegesen nem égetjük a villanyt, bár energiatakarékos izzókat még nem szereztem be mindenhová. Eleve nincs sok háztartási gépem, pontosabban egyetlen robotgépem van és semmi más.
  10. Takaríts zöldebben! A káros foszfátokat és klórt tartalmazó tisztítószerek helyett használjunk inkább utántöltött, környezetbarát termékeket. Vagy még inkább térjünk vissza nagyanyáink módszereihez: ecettel, sóval, citromlével és szódabikarbónával nagyszerű eredményeket lehet elérni. Oldják a zsírt, fertőtlenítenek és ragyog tőlük a fridzsider. Ne használjunk eldobható konyhai törlőt, hanem mosható konyharuhát.
    Nálunk már jó ideje az ecet a takarítószerek királynője. Vécétisztításra, vízkőmentesítésre, mosógépátmosásra csak őt vetem be, állítólag öblítőszernek is megfelel, azt még nem próbáltam ki, mert öblítőszert amúgy sem használok. (Nagyon régen megjelent egy kiváló könyv: Zöldköznapi kalauz. Rengeteg alapos elemzés, háttérinformáció és hétköznapi praktika található benne, kár, hogy azóta sem lett új kiadása és az én példányom sem került meg. Többek között arról is ír, hogy a különböző tisztítószereket, sőt kozmetikumokat, samponokat milyen környezetbarát megoldással lehet kiváltani.) Konyharuha rulez a konyhában, az étkezőben már szerepel a konyhai törlő is a gyerekek körüli manőverekre, bár igyekszem takarékosan bánni vele. Talán lehetne pótolni azt is textillel…

A Good Food 2007. szeptemberi száma 55. oldalán megjelent összeállítás nagyon szabad felhasználásával. Az illusztráció A. barátnőmnél készült. Az  ő konyhája már valóban zöld. Köszönet neki a képért!

uk
10 ways to be a greener cook
The September issue of Good Food provides a list of 10 ways to be a greener cook. As well as giving an overview of what makes such a miracle cook, I also tried to sum up my own practices, good or bad.

14 hozzászólás

  1. Ez nekem tetszik! Mi is volt a blogod régi alcíme? Környezettudatos, helyi, szezonális – nagyon szerettem, már megbeszéltük ugyan, de továbbra is tartom, hogy kár volt levenni.
    Végignézve a listát, egészen jó vagyok (ill. nagy népnevelő vagyok a környezetemben is, főként az irodai papírtúlfelhasználás ostorozója, de drámai a még a mérnökurak-hölgyek hozzáállása is sokszor).
    Nem sok jóra számíthat, aki a jelenlétemben egyszerhasználatos palackos vizet vásárol, vagy műanyag szatyrot kér a cucchoz (mindig van nálam abrakostarisznya=vászonszatyor). A víz-kérdés foglalkoztat igazán mostanság, de csak Budapesten (a vidéki otthonomban remek minőségű a csapvíz, még klórt sem használ a vízmű!), megoldás lehet egy vízszűrő, ez még kidolgozás alatt, addig is egy nagy műanyagkannával eljárok időnként a Széchenyi fürdőhöz ásványvízért.
    Bár meg soha nem enném, de mindig van otthon ecet. Fele ecet, fele mosogatószer egy spriccelős flakonból, a legjobb általános tisztítószer.
    Az újságpapír a hűtőbe új infó, már tuszkolom is!
    Jó ezt így összeszedve látni, remélem, jó sokan olvassák és elgondolkodnak.


  2. Nekem is egyből a régi fejléced ugrott, be, kár volt levenni! :)
    Nekem azért még van mit haladnom, hogy utolérjelek, pedig hogy igyekszem! A hűtő hátát pl. az elmúlt nyolc évben kétszer takarítottam le. Egyszer festéskor, egyszer meg, amikor valami beesett mögé, és muszáj volt elhúzni. De már körvonalazódott előttem ember hétvégi fitneszprogramja. :)


  3. Na áttanulmányoztam ezt a wormery kérdést, fantasztikus. Nem beszélve a children’s wormeryről. Gyerek kutyát akar, de helyette beérhetné egy ilyennel is! :))


  4. rossamela – Az volt a régi alcím, hogy: környezettudatos, élelmiszertudatos, helyi és szezonális. Törekszem minderre, de korántsem értem el a tökélyt. Addig leveszem, amíg ez bekövetkezik. Ha találsz jó vízszűrőt, akkor tudósíts róla, kérlek.

    Zsuzsa – Nagyon jót nevettem “ember hétvégi fitneszprogramján”! Így kell ezt csinálni! Ugye milyen klassz a wormery? Nekem is nagyon megtetszett.


  5. na én azért ennyire nem vagyok környezettudatosan a topon, de az agyonfeldolgozott távoli luxuscikkek tényleg feleslegesek, ugyanigy a hihetetlen mennyiségű és erősségű vegyszer használata, amivel azt a benyomást keltik, hogy csak az a tiszta, ami agyon van domestosozva.A Frosch termékek viszont nagyon beváltak -ecet és szóda.Plusz a 20 %os ecet.Kicsit fintorog a nép, de amit az nem visz le, azt semmilyen ipari mérég sem.
    Az ásványvízfogyasztás pedig hülye divat.Szerintem.
    Kukacokat kihagyom.


  6. Ez milyen jó, Eszter!
    Pont a napokban gondolkodtam róla, hogy dicsőítem az ecetet egy kicsit, nem gasztrofelhasználási szempontból.
    Az a gilisztás meg állati. Szó szerint.


  7. Bennem az ‘air miles’ kérdés akkor tudatosult igazán, mikor egy vetélkedőn voltam Skóciában, és ki kellett találni, melyik áru honnan érkezett. Csupa olyan élelmiszer volt, ami itthon roppant közönséges. Többször javasoltam is, hogy írjuk be Magyarországot a származási helyükként. A megfejtések megdöbentőek voltak, de végül akkor hidaltam le igazán, amikor egy csomag zöldhüvelyű zöldbabról kiderült, hogy Tanzániába való. Ezt még talán valahol Nagy-Britanniában is meg lehetne termeszteni, de pár márföldre Európában biztosan.


  8. Piszke – Ecet a király!

    Cserke – Szerintem nyugodtan dicsőítsd az ecetet, abból sosem elég.

    phzs – Igen, ezek megdöbbentő dolgok és azért is kell beszélni róla, mert sokak számára nem egyértelmű, hogy miért káros ez a gyakorlat.


  9. Minden egyes pontja a szívemből szól.

    Az a baj egyébként, hogy az emberek nem hoznak áldozatot, tulképpen én magam sem, amikor Domestost használok olykor :(

    Helyi biotermesztésű hetenként kiszállított zöldségdoboz rendszer Magyaroszágon is volt, de az emberek érdektelenségébe és makacsságába belebukott.
    A vásárlók nem tudták elfogadni, hogy most sok termett x növényből, nekik y kellett. Akkor is ha az külföldről jött.


  10. A food miles pedig megdöbbentő.
    a Tesco nevű ‘helyen’ a fehér szárazbab honnan származik? Etiópiából!!!
    Ahol ugye, halomra halnak éhség miatt, itt pedig a magyar finom szárazbab nem kerül a vásárlóhoz.
    Akkor már inkább éljen a Juci/Mari/Lidi néni a piacon – én igyekszem tőlük vásárolni.


  11. a fodd miles-hoz

    spárga szeptemberben (asszem) Zambiából(Metro)
    ceruzabab szeptemberben Peruból(Metro)
    Novemberben cseresznye Chiléből(Tesco)

    és még volt 2 hihetetlen termék, két hihetetlen országból, csak már nem emlékszem.jó az ottaniaknak is meg kell élni valamiből, de ez akkor is az értelmetlenség csúcsa

    de a fő az itthoni piacot leterítő kínai fokhagyma.azon folyton füstölgök.


  12. Ja igen a lencse is kínai vagy kanadai. egyszerűen nem fogom, hogy éri meg ideszállítani és itt eladni


  13. Piszke/Candy’s

    na igen, ha az ananász innen onnan érkezik, egye kánya, ugye. Legfeljebb én nem veszem meg.
    De hogy az aszalt szilva, szárazbab, fokhagyma, zab és egyéb, ami kies kicsiny hazánkban is megterem, miért jön a világ túlsó feléről?

    Ha nem akarok politizálni, inkább befogom a számat.
    Most rögtön.


  14. Piszke – Elképesztő dolgok ezek, ugyanakkor persze a saját termény- vagy húsfeleslegünket szívesen eladnánk Kenyába vagy egyáltalán külföldre. Bele kéne ásnom magam a zöld közgazdaságba. Mert nyilván van mindennek környezetileg fenntartható módja.

    Franci – Nem kell ehhez politizálni, a helyi élelmiszerek előnyben részesítése minden általam ismert európai országban egyre terjedőben lévő elv és trend. Úgy látom, hogy nálunk is. Mindig fognak tanzániai babot importálni, kivéve akkor, ha senki nem veszi meg. A tanzániai kávé már más ügy, mert az nem terem meg itt, ahogy írod is.



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: