Archive for 2008. június

h1

A francia lapcsánka

2008/06/30

hu
Az angol panna cotta és pogácsa után itt a francia lapcsánka, ami a rendkívül előkelő Shrimp beignet névre hallgatott, mígnem családom elé tettem, ahol is lelapcsánkázták. Könnyen kitalálható, hogy a kiskorú többség mellett ki tette a szarkasztikus megjegyzést, aki pedig egyáltalán nem ellensége a szlovák konyhának és a beignet-vel is igen hamar megbarátkozott.
fagyasztott csokihab után ezt az elegáns franszia nevű szerzetet készítettem el a Zsuzsától kölcsön kapott Sophie Grigson-könyvecskéből. Ami jó példa arra, hogy jó a színes mélynyomás, kemény fedél és sok fotó, de egyáltalán nem elengedhetetlen az élvezetes szakácskönyvhöz. És mivel most már engedélyem is van e vendégrecept közlésére, íme annyiban átalakítva, hogy rák helyett harcsát használtam.

fish beignet

Halas palacsintalepény

135 g liszt
1 ek. olaj
1 tojás, szétválasztva
150 ml sör (eredetileg lager)
350 g harcsafilé, vékony csíkokra vágva
olaj
tálaláshoz: durva szemű tengeri só, citrom

A lisztet tálba szitáljuk, a lisztkupac közepére mélyedést csinálunk és abba öntjük az olajat, a sört és a tojássárgáját. Annyi vízzel (2-3 dl), hogy nagyon sűrű palacsintatésztát kapjunk, mindent csomómentesre keverünk. A tésztához adjuk a vékony csíkokra vágott harcsát, majd a kemény habbá vert tojásfehérjét is beleforgatjuk.
Serpenyőben kevés olajat hevítünk és amikor már forró, egy nagy kanállal halmokat teszünk az olajba. 3-4 halom fér el egyszerre egymás mellett. A halmok tetejét lelapítjuk és a lepényke mindkét oldalát barnára sütjük. Papírtörlőre szedjük ki. Tálaláskor meg lehet szórni durva szemű tengeri sóval és meglocsolni citromlével.
Változat: a tésztába bele lehet sütni apróra vágott chilipaprikát, petrezselymet, lehet olaszosra venni (parmezán, olajbogyó) vagy ázsiaira (korianderzöld, reszelt gyömbér). A tészta lehet tejjel készült sűrű palacsintatészta is.

uk
Sophie Grigson’s Shrimp beignet

The author confesses to being addicted to this dish which I can understand. Easy and tasty this one, what’s more tastes great cold too, so it makes a great leftover-breakfast. And the little booklet this recipe comes from is a shining example for a cookbook not necessarily having to be hardback, in colour and bulky. You can make an impression in a small booklet.

 

Reklámok
h1

Enyh

2008/06/26

hu
A hőség óriási kreativitásra késztet. Hogyan együnk és főleg etessük családunkat úgy, hogy ahhoz semmilyen módon ne emelkedjen a lakótér amúgy is elviselhetetlenül magas hőmérséklete? Hozzátéve, hogy a családunk tagjai velünk ellentétben nem szeretnének reggelire sajkrémmel megkent korpovitot, ebédre, majd minden azt követő étkezésre salátát enni. Miközben ezen a problematikán még dolgozom, az édességek frontján sikerült megtalálni az ideális kánikulai megoldást. Az majd külön dolgozat tárgya lesz, hogy miért találok én mindig az édességek frontján megoldást, miért nem például a zöldségfelfújtak között, addig is örüljünk annak, amink van, és ez pedig nagy kincs, azaz egészen kicsi, Zsuzsától ebéd- és könyvklubunk keretében kölcsönzött mikroszkópikus méretű szakácskönyvecske Sophie Grigsontól. Amilyen kicsi ez a könyv, annyi jó recepttel van tele és a szerző stílusa, amely, mint tudjuk, lényegi tartozéka egy szakácskönyvnek, egészen magával ragad.
A kánikulai desszert készítése elég körülményesen indul és bevallom, hogy elkészítése után sem teljesen világos számomra, miért kell barkácsolással kezdeni a munkálatokat. Nyilván nem emelkedett meg nekem annyira, mint kellett volna, másfelől miért kéne egy fagyasztott dolognak megemelkednie?

Kávés csokoládé fagylalthab
8 személy részére

250 g nagyon jó minőségű étcsokoládé, darabokra törve
1 ek. instant kávépor
4 tojás, szétválasztva
125 g cukor
300 ml habtejszín

Először barkácsolunk: egy 14-15 cm átmérőjű szuflé edényt körbekerítünk egy 10-15 cm széles és az edényt körbe érő hosszúságú sütőpapírral oly módon, hogy a papír olyan 5 cm-rel emelkedjen az edény széle fölé. Celluxszal rögzítjük a sütőpapírszeletet, belülről megkenjük íztelen olajjal.
A csokit vízfürdőben felolvasztjuk a kávéval és 2 ek. vízzel, majd hűlni hagyjuk. A tojássárgákat sűrűre és világosra verjük a cukorral, ebbe keverjük a lehűlt olvasztott csokit. A tejszínt felverjük, a csokis keverékhez adjuk, majd a kemény habbá vert tojásfehérjéket is.
A máris nagyon finom habot az előkészített formába öntjük, a tetejét elegyengetjük és a mélyhűtőbe helyezzük. 3-4 óra után már kellően fagyott állapotba kerül, de még kanalazható. A papírgallért természetesen eltávolítjuk fogyasztás előtt.
Forrás: Sophie Grigson: From Sophie’s Table. Penguin Books, London, 1996.

Személyes tapasztalat: az íze, állaga egészen fantasztikus. Mondjuk nem valami könnyű desszertke, de nem kell, sőt, nem lehet sokat enni belőle. További variációként el tudom képzelni whiskys krémlikőrrel, kávélikőrrel való ízesítését. És azt is, hogy egyszemélyes adagokban lehetne fagyasztani, a papírbarkácsolás merész elhagyásával. Abban pedig nyerstojáskerülőként csak bízni tudok, hogy a fagyasztás minden olyasmit megfagyasztott, amiért nem szeretek nyers tojást enni.

Sophie Grigsontól a napokban még egy fenséges halas receptet elkészítettem, ha Zsuzsa engedélyt ad rá, meg fogom osztani.

Mindenki fagyit gyárt:
Ch&V: Levendulás-fehércsokis és meggy pisztáciapesztóval
DV: Gyümölcsjégkrém
Fakanál: Tojáslikőrös
Fűszeres Eszter: Krémsajtos málna
Zsuzsa a Mézesmadzagon: Málnaszorbet
Kakaóscsiga: Matcha
Ízbolygó: Csokis-rumos-meggyes
Korábbi fagylaltok tára Mammánál

uk
Heatwave vs chocolate mousse

These days or precisely weeks see a significant heatwave in Budapest. I’m quite depressed about it and the prospect of not standing it at this age, what will happen when I’m 64? In the meantime I prepared a wonderful depression-soothing frozen chocolate mocha mousse from a tiny booklet of Sophie Grigson that I’ve recently borrowed from a fellow blogger.

h1

A természet lágy ölén

2008/06/15

hu
Legelőször is szögezzük le: a piknik az egyik legjobb étkezés. Szoros versenyben (és egyben rokonságban) áll a villásreggelivel és az ötórai teával. És valódi multikulti jellegű evési forma, mint a felsorolt társai, hiszen egyikük sem tartozik az ősi magyar szokások közé. Ezzel tehát a legmesszemenőbbekig megfelelünk (mi itt ) a gourmandula ötletes és nagyon kedvemre való kiírásának.
Arról már volt szó ezen a blogon, milyen szigorú szabályai vannak a villásreggelinek. A piknik magam felállította szabályai nagyon hasonlatosak. Piknikre is háromféle étel kell: sós, édes és egy fakultatív harmadik, valamint kétféle innivaló: a gyerekeknek szörp, a felnőttektől pedig ne sajnáljuk az alkoholos italokat. A húsvéti tojás- és ajándékvadászat mellé szervezett piknikre rendkívül jól illik a pezsgő, erdei kiránduláshoz az enyhén lehűtött bor, játszótér melletti szülői lazításhoz – na ehhez nem ajánlok szeszes italt, mert milyen példát mutatna az a sarjaknak, ilyenkor igyuk mi is azt a bodzaszörpöt.
A piknikszabályzat további pontjai közé tartozik, hogy a piknikre sütni-főzni kell. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a szendvics nem piknikétel. Kivéve, ha a szendvics beltartalma sütés vagy főzés útján készült. Mármint a mi sütésünk vagy főzésünk, tehát az abált szalonna vagy a bolti kenőmájas nem ér. Csak a frittata, porchetta vagy a saját májas. Nálunk legalábbis, mert persze más úgy piknikezik, ahogy akar, nemcsak multikulti van, hanem elfogadás és tolerancia is.
A pikniken eldobható tányérokat és evőeszközöket nem használunk, mivel környezettudatosak igyekszünk lenni. Életünk és piknikünk megkönnyítése érdekében ezért olyan ételeket hurcolunk magunkkal, amelyeket kézzel lehet enni. Ha ez sehogy sem megy, néhány villa cipelése nem jelent nagy megterhelést, a dobozokat visszafelé pedig már csak üresen kell vinni. Micsoda könnyebbség is az!
A piknik, mint minden, ami a rendestől eltér, nagy felfordulással jár és a szülőknek sokat kell dolgozniuk vele, rendkívül gyerekbarát jelenség. Itt jegyzendő meg, hogy a piknik műfajilag meglehetősen amorf állagú, mert elkölthető játszótéren, saját udvaron, és akkor már nem nevezhető a klasszikus változatnak, mégis piknik az.
Az első és felületes elgondolással ellentétben a piknikhez egyáltalán nem kell jó idő. Az ideális piknikévszakok a tavasz és az ősz, a nyári hőségben éppenséggel egyáltalán nem lehet piknikezni. Azt már strandolásnak, vízpart nélkül szaunázásnak hívják. A zuhogó eső persze nem tesz jót a pikniknek, sőt, egyenesen agyoncsapja azt, de a jól megválasztott piknikhelyszínen be lehet húzódni valamely fedett helyre, ott falatozni, figyelni a szemerkélést és múlatni az időt kellemes társaságban, míg az eső eláll.
A fentiekkel összhangban egy finn női magazinból származó receptet osztok meg most, amely D barátnőm elnevezése alapján Pampuska néven szerepel a családunkban. Eredeti neve Mausteiset pikaleivät, lehet választani tetszés szerint a két név közül. (Figyelem! Skandináv szokás szerint szinte minden űrmértékben van megadva. Ha tudatilag idomulunk ehhez a gondolkodásmódhoz, már nem is olyan fura, sőt, ki lehet dobni a konyhai mérleget.)

mausteiset pikaleivät

Pampuska, azaz Mausteiset pikaleivät

8 dl liszt
3 tk. sütőpor
1 tk. só
1 tk. cukor
100 g vaj
2 dl tej
2 dl tejföl (eredetileg egy finn tejtermék, neve: kermaviili, svédeseknek: gräddfil)
Tetejére:
4-5 ek. pesto szósz

A szárazanyagokat összekeverjük, a vajat összemorzsoljuk velük. Hozzáadjuk a tejet és a tejfölt, majd mindent összekeverünk. Nem dolgozzuk agyon a tésztát, mert megkeményedik. A tésztából meglisztezett kézzel kb. 10 cm átmérőjű korongokat paskolunk, megkenjük pestóval, majd sütőpapírral fedett tepsibe helyezzük és 250 fokos sütőben 12 perc alatt megsütjük.
És ha ezek után az az érzésünk támad, hogy már láttuk valahol ezt a süteményt, akkor elgondolkodhatunk az egymástól eltérő időben és helyen keletkezett ételek evolúciójának rejtélyein.

Piknikételek a Tintalevesen
Sós
Sajtos-körtés kosár
Sajtos minimuffinok tojásos vajjal és lilahagymával
Kenyérchips
Tapas (erős idegzetű időmilliomosoknak)
Petrezselymes-mandulás csirkesaláta
Kecskesajtos-bazsalikomos kenyér

Scones
Édes
Runeberg-sütemény
Feketeáfonyás-citromos friand
Banánkenyér
Diós csokitorta

uk
Picnic is one of the most enjoyable and versatile ways of consuming food along with brunch and the English high tea and it is also the topic of the current round of the Hungarian gastroblog event.

h1

Vasárnapi tofu

2008/06/08

hu
Sokakban a tofuval kapcsolatban az merül fel, hogy minek olyat enni, hiszen se hús, se zöldség (pláne nem hal), tehát nagyjából semmi értelme nincs fogyasztásának. Másokban viszont az merül fel, honnan lehetne szert tenni tofura írott és egyszerűen elkészíthető receptekre. Az, hogy “egyszerűen elkészíthető kínai fogás” önmagában még nem ellentmondás, csak le kell fektetni néhány alapvetést. Szerintem az egyszerű, ha a hozzávalók mennyisége tíz alatt van, nem csészében vannak megadva a mennyiségek és ha benne van is, elhagyható a szójacsíra, aminek házi tartása komoly logisztikai kihívást jelent egyelőre számomra. Az is egyszerű, hogy legyen háromféle szójaszósz (bár a világos mibenlétét még nem teljesen fogtam fel, szerintem éppen olyan sötét, mint a sötét), rizsecet és szecsuáni bors. A gond a már említett szójacsíránál, a különböző neveken ismeretes zöldségeknél és a wok miniatűr konyhámban való kezelésénél kezdődik. Szombaton a Rákóczi téri kínai élelmiszerboltban jártunk, ahol vágyakozva simogattam egy szép nagy példányt, ám győzött a ráció, otthagytam, mert esélye sem lenne beférni hozzánk. Szerencsére a jóféle tofut, a pandamacis jázminrizst és a világos szójaszószt haza tudtuk hozni, hiszen azok előbb-utóbb elfogynak.
Az “egyszerű” tofu-receptet ezen a nagyon érdekes blogon találtam, amelyet szerzője Pekingben ír angolul.

karamellizált tofu

Karamellizált tofu mandulával
2 személyre

2 kocka tofu
2 ek. étolaj
3 gerezd fokhagyma
3 ek. nádcukor
1 dl víz
5 dkg mandulaforgács
só ízlés szerint

Az olajat egy wokban vagy nagy serpenyőben felmelegítjük. Hozzáadjuk a kockára vágott tofut és gyakori forgatás mellett aranybarnára sütjük. A fokhagymát a tofura préseljük, majd hozzáadjuk a cukrot és a vizet. Addig főzzük tovább a tofut, míg a víz el nem párolog, közben ügyelünk rá, hogy a cukor oda ne égjen. Ízlés szerint sózzuk. Az utolsó egy percben rádobjuk a mandulaforgácsot és átforgatjuk a tofukockákat.

Nálunk ez a fogás a vasárnapi ebéd részét képezte édes-savanyú padlizsánnal, chilis-szézámmagos tésztával és szójaszószos shiitake gombával. Legközelebb kipróbálom mogyoróval és chilivel kiegészítve.

uk
wonderful tofu dish which is easy to prepare into a heavenly combination of sweet and savoury, soft and crispy, mild and pungent. A dish of contradictions balanced smoothly… From a gastroblog written in Beijing in English. I’ll certainly be a permanent visitor.