h1

Főzés teával I.

2009/03/09

Évek óta olvasok egy gasztronómiai rovatot, amelyben eddig egyetlen recept vagy történet sem fogott meg, dühös is voltam az újságra meg a szerzőre egyaránt. Ott a sok hasábnyi gasztroírás és semmi hozadéka! Micsoda pazarlás! A legutóbb hozzám került példányban azonban érdekes szempont vetődött fel, mégpedig a tea gasztronómiai felhasználását illetően. Az írás továbbra sem tetszik, de a receptek megihlettek: a következőkben teás receptek állnak majd itt.

Elsőként egy rágcsa, amelynek ötlete a Tintaleves Kínába kiküldött teatudósítójától származik. Ő mesélte, hogy egy teázóban hallott a teában főzött magok addiktív erejéről, mármint, hogy ilyet adnak a teához, hogy a kuncsaft aztán még több teát kívánjon. Megjegyzem, bármilyen magot rágcsál az ember, megszomjazik, nem kell ahhoz teában főzni a szóban forgó magot, de mit értek én egy többezeréves kultúrához… A mag viszont kellemes illatokat fog árasztani a teában való főzéstől és ez már egyáltalán nem hátrányos. Az alábbi receptet a finn újságcikk és a kínai útibeszámoló  ihlette, de maga az eljárás teljesen saját elképzelés, tehát semmiféle autenticitás nem rejtezik benne. Annál is inkább, mert a neten fellelt idevágó receptek héjás tökmagra vonatkoztak, amit kulturális-egészségügyi-etikett szempontból teljes mértékben elutasítok. Ma már.

Zöldteában főtt sós-cukros tökmag

10 dkg hámozott tökmag
2-3 dl zöldtea
2 csipet só (fleur de selt használtam)
3 csipet cukor (világos nádcukrot használtam)

A zöldteát kis lábosba öntjük, felmelegítjük és belezúdítjuk a tökmagot. Forróra hevítjük, majd elzárjuk a gázt és hagyjuk az egészet kihűlni. A kihűlt tökmagot sütőpapírral kibélelt sütőlapra terítjük, oly módon, hogy nagyjából egyenletesen, egy rétegben terüljön szét. Megszórjuk a sóval és cukorral, elkeverjük, hogy minden jusson egyenletesen mindenhová, majd 150 fokos sütőben óvatosan szárazra sütjük. Lehet a szárazra sütés után is sütni még, ha kicsit ropogósabban szeretjük, de nagyon vigyázni kell, ekkor már pillanatok alatt odaég!

E recept lehetett volna a magvas VKF-re benyújtott pályaművem, ehelyett most ajánlom Grenadine-nak.

2 hozzászólás

  1. Már tudom is, kinek készítem el! Köszönöm!!!!


  2. Gyakrabban kéretik posztolni, ha lehetséges…



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: