h1

Nyakleves

2009/04/05

Anélkül, hogy politikai vagy gazdasági eszmefuttatásba kezdenék, mert ettől megkímélem olvasóimat, valamint magamat is, annyit azért megjegyeznék, egyértelműen a válság jelének tartom, hogy a nagyhét előtti héten bárányhús kapható a piacon. A nyilvánosságra nem tartozó számú éve figyelek sokféle érdekes, a józan észnek és a piacgazdaság szabályainak ellentmondó jelenséget, köztük a bárányhús és a húsvét korrelációját. Ami durva leegyszerűsítéssel úgy néz ki, hogy ha jön a húsvét, akkor megy a bárány. A piaci hírek szerint Olaszországba, Franciaországba, egy kevés a pult alá, de semmiképpen sem oda, ahová kellene, azaz a hentespultba. Mert én még soha életemben bárányhúst az általam leggyakrabban látogatott piacon nem láttam. Hallani hallottam róla, de abból, ugye, nem lesz fokhagymával tűzdelt rozmaringos báránycomb. Most viszont, hogy válság van, úgy látszik, a nyaku(n)kon maradt a bárány, mert most tele vele a pult. És nem ám csak vicik-vacak darabokkal, hanem combok, gerincek virítanak, amelyek közül az utóbbi alkatrészt különösen nem volt szerencsénk közelről láthatni az utóbbi harminc-negyven évben.
Hát most megnézhettem alaposan a zsenge darabokat, de az áruk olyan volt, amit még én sem tudtam volna lenyelni, pedig nem az élelmiszerszámlán szoktam spórolni, ahogy az itt,  a Tintalevesen bizonyára kiderül. Így aztán a bárányban számítva olcsóbb részekkel voltam kénytelen beérni: nyakat és oldalast vettem. A nyakból leves lett és ezzel fel is oldom a címben szereplő kétértelműséget (ha valaki arra számított volna, hogy a szülői fenyítés módozatairól lesz szó). A képen egyébként éppen a húsdarabok bújtak a bab és a gersli alá, pedig szépen jut egy kis nyakból hús is a levesbe.

A nyakat a hentes bárdjával kisebb darabokra vágta, ezeket tettem fel főni kissé húslevesszerűen (sárgarépa, hagyma, bors, szegfűbors), amikor forrni kezdett, hozzáadtam az előző éjszaka beáztatott babot, majd mikor ez is forrni kezdett, a gerslit. Amikor minden megpuhult, behabartam és citromlével savanyítottam. Zöld színfoltnak kaprot tettem hozzá, mert ez volt itthon, de lehetne szinte bármilyen zöldfűszert.

3 hozzászólás

  1. Nálunk is várakozik már egy egész tejesbárány Húsvétra, igaz, én Temesváron vettem. Van még egy ausztrál báránylapockám a fagyasztóban, de azt valami jó franciás ragunak képzeltem, sok zöldséggel. Hmmm…bárányhús…imádom!


  2. Hmm, érdekes, amit a bárányhúsról írsz. Itt a helyi bárány alig drágább a sertésnél és tökéletes minőségű. Remélem, nem új-zélandi otthon a bárány, mert annak (számomra) elég kevés a bárányzamata. Apropó olcsó részek: báránycsülköt nagyon jól lehet omlósra készíteni és nagyon olcsó is szokott lenni.


  3. Gabojsza – Az oldalas is fantasztikus lett és az nem is olyan drága. Bárány tényleg isteni.

    Beatbull – Gondolom, nem kell hosszasan rávilágítanom az itteni és az ottani választék különbségeire árban és minőségben. Pozitívum, hogy nem új-zélandi a bárány, legalábbis ez nem volt az, bár ilyeneket is lehet kapni áruházakban. Csülköt utoljára egy angol pubban láttam Jersey szigetén, pedig nyilván a magyar bárányoknak is van ilyen testrészük.



Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: