Posts Tagged ‘cukkini’

h1

Majdnem kedvenc salátám

2008/07/20

hu
Családnak, társaságnak, közösségnek, vendégeknek főzni fantasztikus dolog, mert sikerélményt ad, az alkotás örömével telít el és a közös étkezés melegséggel tölti el a szíveket. Családnak, társaságnak, közösségnek, vendégeknek főzni lehangoló dolog, mert mindenki mást szeret, mindenki máskor éhes, két perc alatt befalják a nagy gonddal elkészített ételt, majd mennek tévét nézni, számítógépezni vagy rendetlenséget csinálni, de véletlenül sem mosogatni, ráadásul a fene nagy demokrácia és egyenlőség jegyében elmondják az imént az utolsó morzsáig befalt ételről alkotott elemző véleményüket. Ezért aztán időnként elgondolom, mit főznék csak magamnak, ha nem kellene senkinek a preferenciáit, idioszinkráciáit és egyéb idegen szavakkal leírható elegáns faksznijait figyelembe vennem. Ez a cukkinisaláta az elsők között is az első egyszemélyes, saját, külön bejáratú ételem lenne, napokig tudnám ebédre és vacsora enni, majd átalakítanám szendviccsé, tésztaszósszá, köretté, majd pedig beletenném rizottóba és lasagnéba.
És ezzel el is érkeztünk a saláta, mint műfaj sokrétűségéhez. Váncsa István idevágó klasszikus axiómáját a Dolce Vita által kiírt VKF-forduló indulói közül nyilvánvalóan sokan idézik, amely sorba én csak egy hivatkozás (ld. az írás utolsó mondatát, de olv. az egészet!)  erejéig állok be, mert ez az alapvetés megkerülhetetlen. Rávilágít arra, hogy saláta az egész világ, mert az lehet hideg, meleg, sőt, langyos, húsos, halas, zöldséges, előétel, főétel és desszert.

Parmezános sültcukkini-saláta
1 személyre

2 cukkini
2 ek. olivaolaj
1 ek. balzsamecet
só, bors
3-4 dkg parmezán, reszelve

parmezános cukkiniA megmosott cukkiniket 8-10 cm-es hasábokra vágom. Ha nagyon markánsak a magok, kivágom a magházat, a zsenge maradhat. A cukkinihasábokat egy vastag serpenyőben az olivaolajon barnulásig sütöm, ehhez időnként forgatni kell őket. A sütés vége felé meglocsolom a cukkinit a balzsamecettel, ízlés szerint sózom, borsozom. A szép barnára sült cukkinihasábokat tálra szedem és megszórom parmezánnal (ami lehet pecorino is). Bármilyen hőfokon finom. További felhasználási javaslatokat ld. a bejegyzésben. Enyhén hűtött fehérbor erősen ajánlott mellé.

uk
Courgettes for a Salad
My entry for this month’s round of the Hungarian gastroblog event starring creative salads consists of courgettes fried in olive oil, a few drops of balsamic vinegar, salt and pepper to taste and grated parmesan to top it all. I could live on this salad if I didn’t have to think of the likes and dislikes of my family members.

h1

A lapra szerelt spagetti

2008/07/06

hu
Általában utálom a tréfásnak szánt ételneveket. Ki lehet kergetni a világból olyan étlappal, amelyen önjelölt konyhai humoristák tucatételeik vicces elnevezésével próbálnak kiríni a szürke átlagból. Milyen szellemes is az anyósom kedvenc pörköltje elnevezés a kíméletlenül megpaprikázott ételre. Hahaha… Persze egészen más a helyzet, ha az élet úgy hozza, hogy különösen ihletett pillanatomban nem csupán finom ételt, hanem annak felettébb találó és vicces nevet is kreálok.

Úgy kezdõdött, hogy volt egy csomó cukkinim. Nyáron elõ szokott állni ez a helyzet, mert abban a néhány hétben, amikor szezonja van, rengeteget veszek. Viszont távolról sem ismerek oly sok cukkinis ételt. További szempontként felmerül, hogy családom sem kíván három hétig szinte kizárólag cukkinin élni. Az olyan extrém recepteket, mint a cukkinis csokitorta (felelõsségem teljes tudatában kijelentem, hogy ilyen recept létezik) pedig még én sem vagyok képes családom elé tenni, bár láttak már tõlem egyet s mást. E mûfajban eddigi legelképesztõbb kalandom a balzsamecetes csokoládétorta volt. Hát…. Nem volt rossz, de be kellett látnom, hogy történelmi-társadalmi és ezek folyományaként gasztronómiai fejlõdésünk jelenlegi szakaszában nem vagyunk érettek efféle ételnemû befogadására. És ebbe magamat is szigorúan beleértem.

Visszatérve a cukkinire. Szóval rengeteg volt és már elkészítettem konyhám zászlóshajóját, a cukkinis-paradicsomos rakott tésztát (hatszor), reggelizünk cukkinis rántottát (egyébként fenséges), a fenti csokis ügyet már eleve elvetettem, mert ritkán, csakis nagyon komoly helyzetekben képes vagyok a józan mérlegelésre. Akkor mi legyen?

Ilyen kétségbeesett helyzetben, fél kettõ tájban, amikor már régen ebédelni kéne, nem elvi síkon közelítem meg a problémákat és felhagyok számtalan szakácskönyvem és receptgyűjteményem és újságkivágásom lapozgatásával, hanem normális háziasszony módjára kezdek működni. Megnézem, mi van otthon. Ezen a nyári napon a rengeteg cukkinin kívül volt még mandulaszelet, citrom, fokhagyma. Ez lett belõle. A “tréfás” neve úgy félúton jutott eszembe. Elnézést.

Cukkinis spagetti
4-5 személyre

50 dkg spagetti
2-3 cukkini, felszeletelve
2 ek. olaj
2 gerezd fokhagyma, felszeletelve
kevés citromlé
3-5 dkg szeletelt mandula
só, bors
5 dkg parmezán

Nagy fazékban vizet forralunk. Míg melegszik, az olajon megfuttatjuk a fokhagymát, rádobjuk a cukkinit és kissé megpirítjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, néhány csepp citromlével ízesítjük. A legvégén dobjuk rá a szeletelt mandulát. Amikor forr a víz, egy tk. sót dobunk bele, majd a spagettit. Amikor megfőtt (nem szét, hanem meg!), leszűrjük és a cukkinis keverékkel megpakoljuk. Reszelt parmezánnal tálaljuk, de ha igazán stílszerűek kívánunk lenni, akkor abból is lapokat hasogatunk. A képen petrezselyemmel díszített változat látható  (és a szokásos petrezselymet angolul flat-leaf parsley-nak hívják…).


The flatpack spaghetti

Normally I dislike names given to dishes and trying to be oh so funny but when I invent one such ogre, well, that’s entirely another question. This flatpack spaghetti is a simple Italian-inspired pasta dish with courgettes, garlic and almond flakes, all of these ingredients being … flat. See the point?