Ezt akarjuk

Persze, sajtószabadságot és igazságos közteherviselést, ám most nem erről van szó, hanem az előző poszthoz kapcsolódva az jön, hogy milyen finn élelmiszerek hiányoznak nekünk, finneseknek itt, Magyarországon. Máshogy fogalmazva, miket szoktak nekünk finn barátaink bőröndben cipelni.
Citromos bors
Még szerencse, hogy Kinga bekommentelte az előzőhöz a citromos borsot. Nem értem, hogy felejthettem el, mivel gyakorlatilag függő vagyok, különösen paradicsomszezonban. És halhoz nagyon! A citromos borsról neve alapján kitalálható, hogy nem helyi érdekeltségű egyik összetevője sem, és még az is kiderült róla, hogy valójában egy svéd cég gyártja, úgyhogy ez kicsit kilóg a sorból. Abban a tekintetben is, hogy kapható már Magyarországon, de a legjobb, ami a Santa Maria, sajnos nem.
Tejtermékek
Hát ha valaki azt gondolta, hogy egyre nehezebben igazodik ki a joghurtpulton, ne próbálkozzon Észak-Európában. Arrafelé nemcsak a joghurtnak és kefírnek van számtalan kiszerelése, ízesítése és formája, hanem még két olyan tejterméknek is, amit határozottan meg kéne nálunk honosítani. A piimä egyszerűbb ügy, ez iható joghurtszerű ital, ma már kapható ilyesmi nálunk is, nem beszélve az ayranról, de 1987-ben ezeket még nem annyira ismertem és rendkívüli módon csodálkoztam, amikor felnőtt férfiak ilyet ittak az ebédhez. Mondjuk ezen még ma is csodálkozom.
A viili már bonyolultabb, az elkészítése és állaga teljesen szokatlan, főleg az utóbbi. Képzeljetek el egy görög joghurt sűrűségű, viszont nyúlós fehérséget. Az íze kellemesen fanyar, kiválóan ízesíthető, a nyúlóssága miatt van egy fura rugalmassága, amit elsőre gyanakvóan figyel az, akinek ez a romlottsággal társuló állagélmény, de ha ezen átlendülünk, a viili nagy barátaivá válhatunk.
A számos nagyon finom finn sajt közül külön figyelmet kell szentelnünk az emmentálinak. Ezzel kapcsolatban nyilván már évtizedek óta perben és haragban állnak Svájccal és a fél EU-val, ettől függetlenül tény, hogy a finn emmentáli isteni. És nemcsak isteni, de van sima (kék), közepesen érlelt (piros) és érett (fekete). És itt lehet akkor megérteni, miért lenne  jó, ha az exportra menő hapankorpput is értelmes méretűre vágnák. Mert akkor illene egy szelet emmentáli alá…
Halak
Hát nyilván. Szerencsére egyre jobban elérhető és egyre nagyobb a választék, arról pedig sosem álmodozhatunk, hogy saját tengerünk lesz. És anélkül csak finn barátainktól kaphatunk egy két és fél kilós hidegen füstölt lazac filéjét.
Bogyók
Semmiért nem adnék oda egy júniust Magyarországon, amikor érik a cseresznye és egy augusztust, amikor fürdeni lehetne a szottyadt őszibarackban, szilvában és ezzel a finnek is így vannak, mert tudják, hogy a bogyóik nagyon kedvesek és aranyosak és helyenként ízesek is, de nem igazi gyümölcsök, csak kompromisszumos bogyók, viszont ahol szinte csak az van, azt meg kell becsülni és ők nagyon megbecsülik. És megbecsülöm én is a különböző áfonyákat és szedreket és a belőlük készült lepényeket és lekvárokat. Utóbbiak nagyon jó lelőhelye az IKEA, és itt eldugva jegyzem meg, hogy a finn és a svéd gasztronómia számtalan közös vonást mutat (hogy politikai korrektségből ne írjuk azt, hogy szinte ugyanaz).
Kása
Az óvónénik nagyon furcsán néztek egy idő után, amikor a “Kisfiam, reggeliztél?” kérdésre az én kisfiam hónapokon át mindig azt válaszolta: “Igen, kását.” Ez nálunk egyáltalán nem szokás, pedig valójában a tejbegríz és a tejberizs is kása. A finneknél kásák tucatjai elérhetőek többféle gabonából (zab, rozs, árpa és ezek keveréke) és többféle pehelyméretben. Az utóbbi időben német termékek már elérhetőek.
Burgonyaliszt
Sűrítésre és a fent említett bogyókkal készült sütemények folyadéktartalmának megkötésére használják. Nagyon egyenletesen működik, nem nagyon csomósodik és áttetsző lesz tőle minden, nem csirízes  és opálos hatású. Bioboltokban időnként kapható itthon is. Ezzel készül a kiiseli nevű gyümölcslésűrítmény, amelyet desszertként fogyasztanak.
Rénszarvas
Érdekes szerzet, félszelíd, azaz ember tartja, de nem tenyészthető, nem tartható istállóban, karámban, az embernek kell vele vándorolnia. A rénhús mélyvörös vadhús, izmos, szinte zsírtalan, mitől is lenne zsíros, a mohától biztos nem. Az IKEÁ-ban füstölten és szeletelve kapható, máshogy nem.
Medvecukor
A demokrácia feltétlen híveként utoljára ide kell ezt írnom, annak ellenére, hogy sem az ízét, sem a szagát ki nem állhatom, de tudom, hogy aki viszont szereti, az nagyon szereti és fontos neki. Finnországban valóságos kultusza van, mindenből van szalmiákos változat, még vodkából is. Akkor pedig komoly dolog ez.

Milyen finn élelmiszer legyen még kapható Magyarországon szerintetek?