A csokiprojekt II.

Alcím: Csak felnőtteknek! Milyen következtetést lehet abból levonni, hogy Melange és a Keserédes ihlette csokiprojekt keretében immár a második édességet szánom felnőtteknek? Ezúttal a “hiba” nem az én készülékemben van, hanem a kakaóbab ennyire kevéssé gyermekbarát szerzet. Azt hallja a gyerek, hogy kakaó, majd óriási csalódásának ad hangot. A pörkölt kakaóbab héjától megfosztott és összetört magja nem édes, nincs csoki íze és egyáltalán nem olyan, mint a bolti csoki. Miért, milyen a kakaóbab?

Ropogós, azért kicsit (keserű)csokoládés, és rendkívül sokoldalú. Használható édes és sós ételekbe, díszítésként és alkotórészként, aprítva és egészben, sőt teljesen önállóan rágcsálnivalóként. Azt írják róla, hogy a séfek legújabb kedvence, amihez tudatilag még fel kell nőnünk itt, Európának e részén, tehát kezdjük is el a barátkozást.

A ropogós és omlós állag ellentétére, valamint az édes és savanykás ízpárosítására épülő torta után továbbra is a desszertek vagy uzsonnák kategóriájánál maradok, az alkalmazási mód azonban a sokoldalú kakaóbabhoz méltó módon szokatlan.

Almakompót kakaóbabbal

6 db alma
fél citrom leve
4 ek. cukor
fél rúd vanília felhasítva vagy késhegynyi a Keserédesben kapható fantasztikus vaníliakivonatból
1 rúd fahéj
1-2 dkg aprított kakaóbab
A darabokra vágott almát megszórom a cukorral, lelocsolom a citromlével, rádobálom a fűszereket és annyi vizet öntök rá, hogy éppen csak ellepje. Vagy annyit se. Forrástól kb. 15 percig főzöm a kompótot, vagy addig, amíg az alma puhulni kezd, de még nem fő szétfelé  (vagyis al dente). Vaníliarúd alkalmazása esetén a felhasított rúdból kinyerem a magokat és a kompóthoz adom.
A kihűlt kompótót eddig elkészítve kiskorúak is bátran fogyaszthatják és fogyasztják is. Ha azonban galád és önző módon magunknak akarunk újdonságélményt okozni, szórjunk aprított kakaóbabot a kompótba és élvezzük a vanília és fahéj aromája és az alma elomlása mellett a kakaóbab roppanását. A felnőttkompót élvezeti értékéből mitsem von le, ha valamely szívünknek kedves alkoholos italt locsolunk rá. Nálam éppen egészen véletlenül limoncello volt, de sok minden mást is kiválóan el tudok képzelni vele.

Apple compote with cocoa nibs aka The Chocolate Project II
A fresh take on the ever-so boring, the-little-one-has-a-sore-throat apple compote with cocoa nibs and some alcohol, to taste. An adults-only dish.

Saját fejlesztés!

Van élet a tepsiben készült almás palacsinta után, sőt alma is van a tepsiben készült almás palacsinta után. A jó háziasszony ételt nem dob ki, takaros és takarékos, reggelre nem hagy mosatlant és délben ízletes ebéddel, angyalian mosolyogva várja haza családját.

Az alábbi recept saját fejlesztés, bár annyira kézenfekvő és egyszerű, hogy nem csodálkoznék, ha többen is eljutottak volna erre az eredményre.

A serpenyős csirkecombot bízvást lehet a családanyák álmának nevezni. Finom is, különleges is (egy szürke szerdai napon), kevés is a mosogatnivaló, variálható is (szinte határtalanul). Ma nálunk dióval és almával készült, de lehet őszibarackkal, ananásszal, meggyel, röviden: ízlés szerinti gyümölccsel és az ahhoz illő valamely más anyaggal (mogyoró, mandula, aszalt bogyós gyümölcs, fenyőmag, stb.) párosítani. Ugyanígy szárnyalhat fantáziánk a fűszerezés és ízesítés terén. A dió és az alma mellé mézet választottam, de ki lehetett volna még egészíteni fahéjjal is, ananász és mogyoró mellé lehetne chilit adni, stb. És nem hinném, hogy bárki zokon venné valamely alkoholnemű alkalmazását. A moduláris zöldségleves után itt van tehát a moduláris serpenyős csirkecomb!

Diós-almás serpenyős csirkecomb

6 db csirke felsőcomb
só, bors
10 dkg dió
3 alma, cikkekre vágva
2 ek. méz
3 ek. olaj

A serpenyőbe (amelyben később elfér majd 6 db felsőcomb, ráadásul lefedhető) kevés olajat öntök és felhevítem. A combokat a serpenyőbe teszem és mindkét oldalukon aranybarnára pirítom. Sózás és borsozás után lefedve párolom 25-30 percig. Ezután a fedőt leveszem, elfőzöm a keletkezett lé nagy részét és a serpenyőbe dobom a diót. Úgy rendezgetem a combokat, hogy a diódarabok jól tudjanak sülni (de ne égjenek meg). Pár perc után az almacikkeket is bedobom és 5 percig lefedve párolok mindent. Végül a fedőt leveszem, a mézet rácsorgatom a húsra és néhány perc alatt összefőzöm az egészet. Párolt rizzsel tálalom.

Pan-fried chicken thighs with walnut and apple

More on the note of ‘spring-cleaning in the larder’. Again, I attacked my big basket of apples which are getting a bit worn-out at this time of the year and definitely stand in the way between me and all the upcoming spring fruits, like strawberry and co. This recipe is my own innovation, so easy and simple and obvious that I wouldn’t be at all surprised if it were a standard recipe unknown to me.

6 chicken thighs, upper part
salt and pepper to taste
100 g walnut (halves)
3 apples, cut in wedges
2 tbsp. honey
3 tbsp. vegetable oil

Heat a pan (should have a lid) and pour oil in it. When slightly hot, put thighs in and brown them on both sides. Sprinkle salt and pepper to taste. Cook for 25-30 minutes covered. Remove lid and let juices evaporate. Throw walnut in and make sure they get to the bottom and cooked (not burned though!). Cook for a couple of minutes, then put the apple wedges in and cover for 5 minutes. Drizzle honey over and cook for a further 3 minutes. Be careful not to burn it all, honey burns down easily. Serve with plain cooked rice.

Jobb időkre várva

Válságos időket él át ilyenkor tavasszal a főző ember (feltéve, ha a nők akár csupán nyelvi értelemben szerepelhetnek így). A téli zöldséget-gyümölcsöt már, a tavaszit még nem lehet lelkileg feldolgozni. Mert kinek nem jelent frusztrációt, hogy a narancs szivacsos, a mandarin csupa mag, az alma töppedt, a banán meg már kijön  a gyerekek fülén. Másfelől viszont a valóban egyre nagyobb mértékben megjelenő friss zöldségek komoly kérdéseket vetnek fel. Most az árukról nem is ejtenék sok szót, mert a magánügyem, hogy hány gyerekem van, az meg különösen, hogy ha eléjük teszek egy szép tál spárgát vinaigrette mártással, akkor az esetlegesen jelen lévő felnőtt személynek, pl.  vendégnek, illetve az egyáltalán nem esetlegesen jelen lévő szülőnek nem éppen a spanyol etikettnek megfelelő sebességgel kell falatoznia, hogy neki is jusson (egynél több). Arról azonban már egyetemesebb kitekintéssel lehetne szót ejteni, hogy milyen körülmények között és hatásra nőnek ezek az áprilisban kapható zöldségek, amikor is (a mai időjárásjelentés szerint) Paks környékén éjszaka mínusz egy fok várható.

Szerencsére felesleges egyetemesen kitekintenem és azon elmélkednem, vegyek-e primőr zöldséget avagy nem, mert a kérdés eldöntéséhez bőven elég a kamrába betekintenem. Krumpli, hagyma és alma áll halmokban, nagyjából elképzelhető állapotban. Ételt ki nem dobunk, tehát kitaláljuk az ésszerű hasznosításukat, mielőtt rátérünk a harsogó újakra. Ezzel jól elleszek ezen a héten.

 Almás palacsinta tepsiben

25 dkg liszt
3 tojás
0, 5 l tej
0,5 dl olaj
csipet só
4-5 alma (nagylyukú reszelőn lereszelve)
10 dkg porcukor
Tetejére:
fahéjas porcukor, lekvár

A tojást csomómentesre keverem a liszttel és egy kis tejjel, majd a tejet apránként tovább adagolom a tésztához. Az olajat és a csipetnyi sót is a tésztához adom, ismét jól elkeverem. Végül a palacsintatésztához adom a reszelt almát és a porcukrot. Az almás tésztát jól megolajozott sütőedénybe töltöm úgy, hogy a tészta kb. 3 cm vastag legyen. (Ha vékonyabb, kiszárad, ha vastagabb, nem sül át. Legalábbis úgy, ahogy én szeretem.)
200 fokos sütőben addig sütöm, amíg szép aranybarna nem lesz a teteje, a széle barnulhat erőteljesebben. Melegen tálalom fahéjás cukorral vagy ízlés szerinti lekvárral. Nagyon jól megy hétköznapi ebédre zöldségleves utáni második fogásnak.

A recept ihletője a finn pannukakku. Ez egy tepsis palacsinta, amit minden csütörtökön sárgaborsóleves után kapnak a finn menzákon étkező diákok és egyéb dolgozó emberek. Az alma nálam változatossági és elhasználási okokból került bele. Kezdetben serpenyőben sütöttem ebből a tésztából is palacsintákat, de a fenti módon elkészítve nem kell napokig olajszagban élni és amúgy sem hátrány, hogy kevesebb olaj fogy.

Pancake with apple

This period of the year is rather painful for a cooking addict. Winter stuff is so boring and its quality is on the decline. Kids get bored with eating banana and mums get bored with using root vegetables. New vegetables are readily available but their price and taste make me wait another month for the real thing. Until then this is the time for cleaning cupboards and larders. Of almost dried-out apples, for example.

250 g plain flour
3 eggs
500 ml milk
50 ml oil
small pinch of salt
100 g caster sugar
4-5 apples
To serve: cinnamon sugar or any jam you prefer

What you basically do, is a pancake batter by mixing the first six ingredients into a smooth mixture. Add the coarsely grated apples and pour the batter into a well-oiled baking dish so that it comes up about 3 cm in it. Bake at 200 degrees for as long as it gets golden brown all over and a bit darker brown at the edges. Serve with cinnamon sugar or your favourite jam. Great weekday second course after a good vegetable cream soup.

Leves: alma

Megtörténik, de még mennyire megtörténik, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy elterveztük. Szépen elterveztük, tudjuk is, hogy kell csinálni, aztán valahogy mégsem az alakul ki, amit oly szépen elképzeltünk. Mert elképzelni azt szépen tudunk. Megtervezni, elgondolni. De ott állni a kész dologgal, az nem olyan, mint amit elterveztünk. Mert annyi minden romolhat el benne.  Vagy ha csak kevés, akkor is éppen úgy elromlik, mintha sok lenne. Akkor is el van az már rontva. Tészta, lekvár, szerda, teavíz.

Vagy almaleves. Első és legendás bébiszitterünk újította meg a műfajt, a sűrítést édesanyám meggyleveséből vettem át. Talán a keveredésért haragszik rám, azért nem hajlandó vonzóbb külsőt magára venni. Sebaj, vállalom kis testi hibájával. Szeretem őt. Csomósan is. Időnként vágyom rá, olyankor elviselem tökéletlenségével, selymességével, fanyarságával.

Almaleves

500 g alma, tisztítva, nyolcadok szeletelve, azaz apróra vágva
1 egész citrom leve
6-8 dkg cukor
1 rúd fahéj
10 szem szegfűszeg (így tudom, mennyit kell majd kiszedni)
30 g vaníliás pudingpor
2 dl tejszín

Az apróra vágott almát meglocsolom a citromlével. Egyrészt, hogy ne barnuljon meg, másrészt és főleg, mert így finomabb. Cukrot rá, fűszereket és közepes méretű fazékban (már eddig is abban volt) főni teszem. Míg az alma al dentére fő, kikeverem (csomómentesre) a tejszín és a pudingport. Amikor az alma kellő állagú és a leves szelíden gyöngyözik, de nem kifejezetten forr (és elérkeztünk a kényes részhez), a levesből néhány merőkanálnyit a habarásba öntök és nagyon reménykedem abban, hogy ér valamit a hőkiegyenlítésnek nevezett hókuszpókusz. Nem szokott sokat érni (ld. fent), ennek ellenére nem lankadok. A felvizezett habarást visszaöntöm a levesbe, rottyantok rajta egyet, megtekintem a szemtelen kis csomókat, majd velük együtt tálalom az almalevest és miközben a szegfűszeget számolgatom, megnyugszom sorsomban.

Apple soup
The whole concept of eating anything sweet for a starter is usually quite alien for most of the people outside Hungary although there are some examples worldwide to support this idiosyncracy. Offering a sweet fruit soup to guests from abroad never failed to surprise and impress them as a great novelty. This one is my favourite, a concoction of my own from the recipes of two great women I am privileged to have cooked together with. But. This soup doesn’t want to give itself away to me totally, there always remains a secret door for the wretched guy to get the small white freckles out however hard I try to avoid them. And believe me, not once have I tried. Perhaps I’m trying too hard….

500 g apples, cut into very small pieces
juice of one lemon
60-80 g sugar, to taste
1 stick cinnamon
10 pieces of clove (you count them so you know how many to take out)
30 g custard powder
200 ml single cream

Put the shredded apple, lemon juice, spices and sugar in a pot and cook until the apple is al dente. Mix custard powder and cream thoroughly (at least you shouldn’t get white freckles) and add to soup when it is simmering mildly. Cook until it has thickened but no freckles are showing. You’re lucky. I never am.