Borértők kíméljenek!

Mert ami most következik, az számukra olyan lehet, mint gasztromán(iás) jelenlétében trappistát reszelni túlfőtt tésztára vagy kockalevessel etetni az utódokat. Először nekem is furcsának tűnt ez a dolog, de aztán jött a globális felmelegedés, aminek közepette kezdetben az ember nem kíván alkoholt, ám van a kánikulának egy olyan időtartama, amely alatt némileg adaptálódik az ember és délutánra már nem zihál kiszáradva és nem csupán vizet és vizet kíván inni, hanem visszatér (valamelyest) felnőtt emberi mivoltjához és meginna valami tudatmódosító alkoholt a vacsorához.
És annyiban is visszatér a rendes kerekvágás közelébe (miközben azért sűrűn gondol a jó kis novemberi hűvösekre), hogy nemcsak a jégbe hűtött sört szeretné ledönteni és tovább szuszogni az este is 27 fokos szobában, hanem elgondolja, milyen alkoholnemű is esne jól trópusi körülmények között.
Mielőtt azonban konkrétan poharába bármit is töltene, magában megcáfolja a vörösbort szobahőmérsékleten-elvet, mert azt nyilván még a globális felmelegedés előtt és azon belül is februárban találhatták ki. Igazának teljes tudatában beteszi a bort a hűtőbe és limonádét kezd gyártani. (Utolsó figyelmeztetés: most még komolyabb megrázkódtatás nélkül abba lehet hagyni az olvasást.) És elkészíti ezt a frissítő felnőtt limonádét:

Vörösboros limonádé

1 üveg (7 dl) gyümölcsös, könnyű vörösbor
1 dl citromléből,  5 dl vízből és 2-3 ek. szőlőcukorból készült limonádé

A hozzávalókat összeöntjük és lehűtve, citromkarikákkal, citromfűvel díszítve pohárba töltjük. És töltjük és töltjük, míg el nem fogy. Az arányok tetszés és ízlés szerint alakíthatók. A lényeg, hogy hideg legyen.

A Good Food receptje alapján. Persze, hogy angolok követnek el ilyesmit. Viszont emiatt piknikre is ideális.

Adult lemonade
It is a sacrilegious shot at trying to create a wine-based and refreshing alcoholic drink that, what’s more, you can stand in Central European heatwaves. This red wine cooler is certainly a good try at that, but true enophiles should still look the other way.

Kontyalávaló

Az óvónénik olvassák a blogomat! Húsvét közeledtével már előre szorongtam, hogy megint mit találnak ki, elképzeltem, amint idén nehezítenek a feladaton, ami szinte lehetetlen, de mondjuk ki kell festeni a tojást matyó mintával vagy meg kell patkolni… Hát nem, nem nehezítettek és ez nekem és a Tintalevesnek köszönhető! Ma ugyanis az a felirat fogadott az óvodában, hogy nem hímes, nem patkolt, nem áttört, de még csak nem is kifújt tojást kell bevinni, hanem főttet. Főtt tojást. Csak így, egyszerűen. Hát nem is nézik ki belőlem, hogy ki tudok fújni egy tojást???

Ha már a tojások kifújásával nem kell bajlódnom, több időm jut az alkoholos italokra. A Good Food decemberi számában áll ez a karácsonyi krémlikőr elnevezésű tünemény, amelyet ezennel átkeresztelek húsvétira. Egy hosszú nap után a bébiszitterrel szoktunk elszopogatni egy-egy pohárkával, ízében és összhatásában vetekszik a híres ír krémlikőrrel és tapasztalati úton bizonyosodtunk meg afelől, hogy karácsony után húsvéttájt is remekül fogyasztható, kínálható vendégeknek, természetesen csak akkor, ha már olyan felnőttek és felelősségteljesek, mint mi. Ajándékba is adható és nemcsak kontyos nőszemélyeknek.

Húsvéti krémlikőr

300 g dulce de leche helyett ugyanennyi sűrített tej, ha cukrozatlan, akkor plusz 4 ek. porcukor
1 ek. neszkávé feloldva 1 ek. forró vízben
1 tk. vaníliakivonat
300 ml brandy
284 ml és 142 ml tejszín (méghogy az angolok áttértek az európai mértékegységekre!)
Mindezt jól összekeverjük, lehet habverővel vagy turmixgéppel. Tiszta, sőt sterilizált üvegekbe töltjük. Hűtőszekrényben két hétig eláll. Jégkockával is lehet kínálni.

Húsvéti postok tavalyról:
Szülőkínzás az óvodában
Kördés a húsvéti menüről
Húsvéti VKF-receptem és az összefoglaló Kicsivúnál

As Easter is approaching fast and very early this year, I fall back on a Christmas recipe which is so versatile that can be unfallibly used at Easter too. It is a very feminine kind of drink but then I am convinced that the greatest consumers of the famous Irish liqueur are all men.

Alkoholmentes koktél

 

Magyarul: bodzaszörp. Mert azt nem lehet megúszni, hogy a szobában elköltött piknikünk legutolsó morzsájáról is be ne számoljak. Na jó, nagylelkű leszek, az uborkahasábokról nem írok. Pedig tudnék….

Hogy mit lehet mondani egy kancsó bodzaszörpről? Akinek van gyereke, az tudja. Mert az tudja, hogy a gyerek az olyan, hogy az egészséges, házi, bio, piacon vett helyett rezzenéstelen magabiztossággal választja az egészségtelen, agyontartósított, agyoncsomagolt, műanyagízű ételt és italt. Órákig folyatja a vizet és titokban ugyan, de minden bizonnyal elszegődött fogyasztásélénkítési lobbistának, mert éjjel-nappal és költséget nem kímélve fogyasztani kíván. Mondjuk nem éppen bodzaszörpöt, hanem bodza ízesítésű, szénsavas, eldobható, sportkupakkal felszerelt, cukormentes (értsd: mesterséges édesítőszerrel kezelt) élelmiszeripari terméket. A gyerek meg még olyan is, hogy szülőanyja prédikációi a vízzel való takarékoskodásról kiválóan átmennek a fején, viszont ha az óvodában zenés műsorral egybekötötten ismertetik a szelektív hulladékgyűjtés előnyeit, akkor már egy árva papírcetlit sem lehet kidobni a nagy közös szemétbe, viszont legalább elgondolkozik a fél flakon sampon fürdővízbe engedése és az általa is jól ismert tó ökoszisztémájának szoros összefüggésén.

Persze az vessen a gyerek szemére bármit is, aki a rendszerváltás hajnalán, már korántsem gyerekként, de gyerek módjára nem vetette magát a fogyasztásba, aki még sosem használta a kocsiját esernyő helyett, aki kulaccsal a táskájában közlekedik és nem eldobható pillepalackkal. Gyarló emberek vagyunk, ám igyekszünk fejlődni.

A fejlesztés része a bodzaszörp. Ami a végén már nem is lesz szörp, hanem citrommal és bodzával ízesített hűsítő ital. Nevezhetjük akár bodzával ízesített limonádénak. Mert a szörpnél kevesebb szörp kerül bele, viszont annál több citrom. És csodák csodájára a büdös kölykök (“Mama, én nem vagyok büdös!”) isszák, pedig nem nagyipari kiszerelésben érkezik meg színük elé.

Alcohol-free cocktail
Elderflower cordial is no big deal but to get the kids drink it instead of the industrially mass-produced and oh so alluring refreshments, well, that is a big deal. My trick was to turn it into a fascinating cocktail with less cordial (that way it gets more adulty and thus attractive) and a splash of lemon juice. A finishing touch with lemon balm supports the image we are thriving for.