Archive for 2009. július

h1

Nyári napló IX.

2009/07/28

Válasz Zsófinak, azaz adalékok a tinédzserek természetrajzához:
A fagyigép tulajdonosaként és így legfőbb ismerőjeként valószínűleg jogosan kételkedsz abban, hogy be tud-e fogadni ennyi anyagot, empírikusan azonban nem tudok határozott választ adni, mivel az előző nap gondosan fagyasztóba helyezett tartályra a két tinédzser hasonló gondossággal rányitotta a fagyasztó ajtaját és úgy is hagyta, minek következtében a tartály immár nem csupán belsőleg, hanem külsőleg is megfagyott. Amit ennek felfedezésekor mondtam, azt itt nem idézném, mindenesetre időnként kívánatos leolvasztani a fagyasztót és az nálunk most lesz. A fagyi az ismert gyömöszölős technikával készült el végül és a bűnösök is nagyon jóízűen fogyasztották.

h1

Nyári napló VIII.

2009/07/28

Egy vaníliafagyi erejéig hűtlen lettem Davidhez, pedig éppen elrettentő példaként olvastam fel a receptet a delicious. augusztusi számából:
– Hát ez elképesztő! Ezt komolyan gondolják? 12 tojássárgája kell ehhez a recepthez!
– És mennyi fagyi lesz belőle?
– Másfél kiló.
A két tizenhatéves összenézett. Már indultam is tojást törni.
Ez a fagyis cikk egyébként nagyon jópofa. Egy nőről szól, aki pár éve az interneten vett egy kiszuperált fagylaltos kocsit, amit hippisre alakított, kitanulta a fagylaltkészítést és mára már mindenféle menő partikon árulja a fagyit a pszichedelikus virágokkal díszített kocsiról. Imádom az ilyen történeteket!

h1

Nyári napló VII.

2009/07/27

Itt válaszolok az előző naplóbejegyzésekre érkezett megjegyzésekre.
Zsuzsa – Természetesen készítek, bár egyelőre csak biztatom a paradicsomot, hogy érjen. Pontosabban a paradicsomtermelőt, hogy érlelje. A paradicsomprojekt augusztusra marad. Az alapanyagon kívül jól állok, mert ahhoz rengeteg üvegem van már. Kell is, mert tavaly a paradicsomos “termékek” aratták a legnagyobb sikert. Nálam is, hiszen sokféle módon felhasználhatók gyerekbarát ételekhez és nélkülözik azt a bizonyos gyári mellékízt. Az elkészítés nem kissé macerás, a paradicsomhámozás kellemetlenségben vetekszik a meggymagozással, mert a meggy legalább nem forró. Gondolkozom a technológia tökéletesítésén, de paradicsomhéjlehúzó szerkezetet még nem találtam.

Hobbiszakács – Igen, abszolút így van! Üveg minden mennyiségben jöhet, elhatároztam, hogy jövőre nagyban szerzem be.
Komoly és hosszas mérlegelés után úgy határoztam, hogy a svéd feministák csak az inget vasaló férjet intézzék el nekem, a többi emancipációs kihívással megbirkózom. Legalábbis abban a hitben élek.

h1

Nyári napló VI.

2009/07/25

Ilyen még soha nem történt velem. Boltban vettem üveget a befőzéshez. Pénzért! Először furcsa volt, aztán egyre jobban megtetszett a dolog. Mert nagy előnye, hogy a szedett-vedett kamrapolc-look helyett sokkal egyöntetűbb arculatot lehet elérni, ami egyáltalán nem jelentéktelen szempont.
Ez a harmadik befőzős nyaram és most már teljesen nyilvánvaló a tendencia: a helyzet egyre fokozódik. Az első évben rettentően örültem, hogy a konyhai tevékenységek újabb területét sikerült meghódítanom, a második nyáron azt tűztem ki célul, hogy a tél folyamán összegyűjtött üres üvegeket teletöltsem, majd mikor ez sikerült, elégedetten hátradőltem.
Idén magam is elismerem, hogy időnként túlzásokba esem. De melyik befőzésmegszállott tudna ellenállni két nagy köteg rebarbarának? Miután egy teljes napig rakosgatott el három rekesz őszibarackot és egy elég fura angol savanyúságot.
És persze nem esik jól pénzért venni a lekváros üveget, de az már igen, hogy a falusi gyümölcsárak jóval befőzésbarátabbak, mint a városiak.
Eddig készült: meggydzsem, őszibaracklekvár, töklekvár, angol savanyúság, rebarbarachutney Sajtkukacék alapján, szilvaszósz Piszke ihletésére. Augusztusban várható még egy nagy paradicsomcsata, savanyúságroham és nyilván beesik még egy kis gyümölcs is. Addig azonban leállok a befőzéssel, így talán lesz olyan nap, hogy a család négy óra előtt kap ebédet.

h1

Nyári napló V.

2009/07/19

Lehűlést kértem és lehűlés lett! Köszönet Zsuzsának, aki erre küldte a hidegfrontot, ami itt nem járt nagyobb drámával, viszont lehetővé teszi a befőzést. Alapanyag rengeteg, már az összetételeket is megálmodtam, de sajnos az alkotás előtt jön az üvegmosás és ami a legsajnosabb, az előző körös meggybefőtt romjainak eltakarítása. Minden évben van egy adag eltevésem, ami felforr. Lekvárnak még sosem lett baja, de tavaly egy csomó paradicsomszósz, idén meg mintegy tíz üveg meggybefőtt forrt fel. Persze a ráöntött limoncellóval, pálinkával együtt. A befőttvész mindig azonnal beáll, ami nem forr fel, mindig kiváló minőségben eláll tavaszig. A júniusban eltett cseresznyének most sincs baja, pedig ugyanúgy készült, mint a meggy.
Szóval ezt a lehangoló munkát végeztem egész délelőtt, kidobáltam az sk. kimagozott meggyet. A valódi befőzésre nem is maradt idő, ebédet “kellett” főznöm. Születésnapomra kaptam Ching-he Huang Chinese Food Made Easy című könyvét, ami rendkívül tetszetős és jó, de a címével gondok vannak. Még elvetemült főző-őrültként is jót nevetek a recepteken, amelyekhez átlagosan 17 hozzávaló kell. Azért annyira még az Alföld közepén is fel vagyok szerelve, hogy a csinos és a televízióból is ismert szerzőnő nagymamájának wokos stir-fry fogását el tudom készíteni csirkével, laskagombával és ceruzababbal. Ha a képek jól sikerültek, később közreadom.

h1

Nyári napló IV.

2009/07/18

Avagy az a hétvége, amikor nem akartam befőzni. Mert ha elkezdem, az betölti az egész napot, sőt, a másnapot is. És akkor nincs család, program, vendég. Ráadásul szaharai forróság van, kinek van kedve sütőben üveget sterilizálni, tűzhelyen fortyogtatni. A baj csak az, hogy a hevesi bácsi kiváló pszichológiai érzékkel ecsetelte, hogy nem lesz több őszibarackja, így kénytelen voltam 21 kg-t venni és innentől kezdve mindegy volt, a piacon már nyakló nélkül jött a szeder, karfiol, ceruzabab. Már csak egy kis lehűlés kéne.

h1

Nyári napló II.

2009/07/16

Általában nem találok értékelhető receptet a gasztroújságok gyorsételrovatában, vagy ha valaha találtam is, azóta is azokat ismételgetik. Ez most üdítő kivétel és jól variálható is. Meg is variáltam, mert nem volt cérnám a recept szerint fémnyársakra húzgálni a húst, ehelyett wokban sütöttem meg.
Úgy indul a dolog, hogy a magyar joghurtot le kell csepegtetni, akár előző este elkezdhetjük, mindig jól jön egy kis sűrű joghurt amúgy is. Kb. 2 dl joghurthoz keverjük fél citrom levét és tetszés szerinti fűszereket. A recept szerint római köményt, koriandert és cayenne borsot, nálam indiaiasabb lett: koriander és curry ment bele, csípős nem a gyerekek miatt. Forró wokban sütöttem meg, pitát csináltam hozzá, mivel rizs nem volt a háznál.