Svédparadicsom

Amikor ezt a receptet megtaláltam N. gasztroújságjai között, kétszer is el kellett olvasnom, míg egyszer felfogtam a teendőket. Olyan furcsa recept, hogy nem is mertem azonnal itt közölni, de most, hogy a tavaly nyáron eltett paradicsomot a tél folyamán megkóstoltuk és amúgy is közeleg az idei paradicsomszezon, lássuk, hogy készül a Kryddade tomater på burk. Tapasztalatból mondom, hogy akkor érdemes csinálni, amikor a paradicsombefőzés közepette már nagyon nincs kedvünk több héjat eltávolítani, mert erről nem kell.

Fűszeres olajban eltett paradicsom

Pontos mennyiségeket nem adok meg, a rendelkezésre álló paradicsommennyiséghez ízlés szerint érdemes adagolni a hozzávalókat. Az olajnak viszont mindent el kell lepnie!

paradicsom, legjobb a lucullus vagy hasonló fajta
fokhagyma, szeletelve
friss bazsalikom, rozmaring és/vagy kakukkfű
szemes bors
olivaolaj, sok!
só

A megmosott paradicsomokat egészben a gondosan megtisztított üvegekbe rakjuk oly módon, hogy a lehető legjobban kitöltsék az üveget. Kevés sót morzsolunk a paradicsomra, a fokhagymát, borsszemeket és a fűszernövény(eke)t a paradicsom mellett elhelyezzük. Érdemes úgy sakkozni a paradicsomokkal, hogy minél kevesebb hely maradjon ki az üvegben, ugyanis azt fel kell önteni olivaolajjal. És ha nem kirakóztunk ügyesen, akkor nem sok, hanem rengeteg olaj fogy. Miután a paradicsommal minél jobban kitöltött üvegeket színültig töltöttük olajjal (hidegen sajtolt piszkeit szoktam használni, ez a mi olivánk), szorosan rácsavarjuk a fedeleket és vízzel félig telt tepsibe állítjuk az üvegeket. 120 fokon két órát melegítjük, majd lehűtjük és a kamrapolcra helyezzük őket.

Amit így kapunk a tél és tavasz folyamán, az a friss állagát meglepően megőrzött paradicsom lesz. Gondolom, a melegítés és a hosszas állás miatt az olaj rendkívül intenzíven átveszi az ízeket, egyrészt a paradicsom frissességét, de a fokhagyma átható és a fűszernövények erőteljes aromáját is, ezért aki a szelídebb ízek híve, kevesebb “ízfokozót” pakoljon. És hogy mindez mire jó? Biztos nagyon sok másra is, mi pizzán, crostinin, téli salátában és hús mellett ettük a paradicsomot, az olajból készülő salátaöntet pedig egész télen a nyárra emlékeztet.
Forrás: Allt om mat, pontosabban nem jegyeztem fel.

Receptek paradicsombefőzéshez a Tintalevesen:
Házi ketchup
Paradicsomlekvár

Boldog csirke

Nehéz dolog tudatosan vásárolni. Például csirkét. Az csak az egyik nehézség, hogy a kapirgálós csirke árát tudatilag feldolgozza az ember, ennél sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, hogy a hozzáférés viszontagságait legyőzzük. Tudatos vásárló legyen a talpán, aki napi bevásárlási rutinjába be tudja illeszteni a piaci csirkés ember nyitva-, vagy inkább zárva tartását. És senki ne tanácsolja a mélyhűtést, hiszen minden tudatos fogyasztó tudja, hogy az kiöli az ételből a pránát!!!
És itt van még a csirke különböző alkatrészeinek differenciálatlansága. Mert a boldog csirke egészben van, nem lehet az egész családnak combot venni, nem beszélve az új évezred vívmányáról, a felsőcomb különválasztásának haladó hagyományáról. Nem lehet a húslevesbe a kedvenc belsőségekből tripla adagot főzni és szó sem lehet a családtagok egyéni ízlésének kiszolgálásáról. Mondtam én, hogy nehéz a tudatos vásárló élete!
A boldog csirkét fel kell bontani és örülni kell neki, ahogy van. Az olasz édes-savanyú csirkéhez (nem minden ok nélkül) Marco Polo előtt tisztelegve kínaias bontást alkalmaztam, ami azt célozza, hogy a megszokottnál több darabot nyerjünk ki egyetlen csirkéből. Az aprólék ment a mélyhűtőbe, kockáztatva a majdani húsleves idült pránahiányát.

Csirke agrodolce mártásban

1 db csirke (ez 1,3 kg-os) két combja és mellehúsa a képen látható módon felvágva
2  ek. liszt sózva, borsozva
kevés olaj
1 csokor lila újhagyma, felszeletelve
3 zellerszár, vékonyan felszeletelve
20 dkg paradicsom, felszeletelve
2 ek. vörösborecet
1 tk. cukor
kevés petrezselyem, apróra vágva

A lisztet sóval és borssal fűszerezve zacskóba töltjük, beletesszük a csirkedarabokat, jól összerázzuk.
Serpenyőben kevés olajat melegítünk és a csirkedarabok mindkét oldalt aranybarnára megpirítjuk. A csirkét félretesszük, a serpenyőben megfonnyasztjuk a hagymát és a zellert, hozzáadjuk a paradicsomot, ezzel is 3-4 percig főzzük. Hozzáadjuk az ecetet és a cukrot. Visszatesszük a csirkét és lefedve kb. félórát főzzük. Petrezselyemmel megszórjuk.
Olive, 2009. április, 61. o.

Ketchup házilag

Egy a tucatból

Először arra gondoltam, hogy “A ketchup lecsap” címet adom, szerencsére jobb belátásra bírtam magam és megkímélem szellemességeimtől a nagyérdeműt. Meg ez a csodás ketchup sem érdemli meg, hogy már az elején rossz szóviccekkel agyoncsapjam, hiszen ő lett az idei befőzési ámokfutásom szezon sztárja.
Már korábban foglalkoztatott a házi ketchupkészítés, mert a gyerekek nagyon szeretik a sült krumplihoz (mármint a házi sült krumplihoz, jó, hogy), de nem kapnak, bár mostanában kaphatnának bioketchupot. Az sem lehet azonban olyan finom, mint ez az angol recept, a Good Food néhány évvel ezelőtti számából.
Jamie Oliver vidéki sorozatában is főz egy nagyon vonzónak tűnő ketchupot, talán jövő nyárig előkerülnek a jegyzeteim és el tudom készíteni az ő változatát. Addig is maradok a Good Foodnál: a hozzávalókat a maga eredetiségében közlöm (magyarra azért lefordítom), saját módosításaimat pedig dőlt betűvel jelzem. Az elkészítés során alaposan eltérek az eredetitől, mert én egész télre tartósítottam a ketchupot, tehát a recept azon része már ehhez a feldolgozási módhoz alkalmazkodik. Bízom benne, hogy még akad annyi paradicsom a kertekben-piacokon, hogy sokan el tudják készíteni télire saját ketchupjukat.

Házi ketchup
2 ek. olivaolaj
1 kövér gerezd fokhagyma, összenyomva
1 hagyma, apróra vágva
70 dkg érett paradicsom, apróra vágva (kb. háromszoros mennyiségű paradicsomot használtam, a többi hozzávalót érzésre sokszoroztam meg – ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az angolokkal ellentétben én forró vízben lehúztam a paradicsom héját, mert mégiscsak úgy jó az, majd jól össze turmixoltam a paradicsomot)
csipetnyi őrölt szegfűbors (ez nekem nem volt, helyette belefőztem egy rúd fahéjat, nem mintha az ugyanaz az íz lenne)
csipetnyi őrölt szegfűszeg
1/2 tk. angolmustár-por (ez sem volt nekem ott falun, simán belezuttyantottam a rendes mustárt és semmi baja nem lett tőle)
1/2 tk. só
1/2 tk. bors
5 dkg barnacukor
75 ml fehérbor- vagy almaborecet (almaecetet használtam)

A fokhagymát és a hagymát kis lángon üvegesre főzzük (csak enyhén szabad pirulnia, vagy annyira sem).  Hozzáadjuk az összes többi hozzávalót és rendszeres kavargatás mellett 45 percig főzzük.
Közben a sütőben 200 fokon sterilizálunk megfelelő mennyiségű karcsú üveget (inkább kisebb űrtartalmúakat). Megítélésem szerint ezen a hőfokon 45 percig tartva az üvegeket, nincs az a kórokozó, amely túlélne. (Kivéve azt, amelyiktől tönkrement a fokhagymás paradicsomszószom, de az egy másik történet.) A fortyogó ketchupot óvatosan, mindkét kézen kesztyűvel a forró üvegekbe töltjük (tölcsér kell!), a szintén gondosan megtisztított fedeleket az üvegekre csavarjuk, jól rájuk szorítjuk, majd az üvegeket fejjel lefelé fordítjuk. (Eközben kihull a férgese: a gyenge üveg szépen elpattan.) Kihűlésig így tároljuk, utána már eláll jövő tavaszig.

Ősszel visszatérek a sült krumpli házi sütési módjára, hogy legyen mit enni a ketchuphoz. Addig is ajánlom hozzá Dolce Vita ricottás polpettéjét.

És mind befőzte…

Befőzési projektem nyári szakaszának mérlege:

17 kg paradicsom
5 kg szilva
2 kg szeder + 1 kg ribizli

Nem tűnik soknak, ám kezdőként erre is nagyon büszke vagyok. Nem beszélve arról a fránya időjárásról, moníliáról a cseresznyében, heveny sárgabarackhiányról. Azt főztem hát, ami volt. Fontos alapelvként, sőt sarokkőként jelöltem ki a költségérzékenységet. Csak akkor veszem meg, ha x Ft alá megy kilója. Ez az összeg minden termény esetében más volt, a fenti listából látható, hogy számos zöldségre-gyümölcsre ezt az elvet szigorúan alkalmazva bizony pl. baracklekvár nélkül maradtunk idén.

A paradicsomfőzés sikeres vásárlással kezdődött. Örült a néni is, akitől egy egész láda lucullus paradicsomot vettem meg. Lett belőle zelleres-hagymás paradicsomszósz, aztán a többiből bazsalikomos és fokhagymás. Bevallom, hogy egyszer telefonos segítséget voltam kénytelen igénybe venni, nem is azért, mert nem tudtam valamit, áá, dehogy, csak megerősítésre, lelki támogatásra volt szükségem, elvégre befőzés közben sem vagyunk érzéketlen robotok.

Tartósításra a hő hatását használtam fel, semmiféle tartósítószert, csak forró anyag, forró üveg, fejre fordítás, dunszt. Majd mesélek, mennyi befőttem megy tönkre. (Mondjuk a paradicsomlé egy része máris felforrt, egyelőre nem jöttem rá a technológiai hibára, de elég nagy lehetett, hogy néhány hét alatt beadta a kulcsot. )

A paradicsomlekvár korábbi irodalmi kutatásaim leszűrése után született. (Értsd: nem volt nálam a vonatkozó recept, ezért emlékezetből kellett dolgoznom.) A korábbi tudás szintetizálásában nagy segítséget nyújtott a hagymalekvár felidézése, amelyhez már csak paradicsomra volt szükség.

Paradicsomlekvár
6 kg lucullus paradicsom
3 dl olaj
70 dkg lilahagyma
50 dkg barnacukor
só, bors
4 ek. balzsamecet
2 rúd fahéj

A paradicsomot forró vízbe mártva a héjától megtisztítom. A felszeletelt hagymát az olajon megfonnyasztom, sózom, borsozom, majd hozzáadom a cukrot és a fahéjat. A paradicsomot darabokra vágva beleteszem és az egészet kb. egy órát rotyogtatom, hogy az ízek összeálljanak és a paradicsom nedvességtartalma elfőjön. Közben forró sütőben üres üvegeket sterilizálok és a kész paradicsomlekvárt óvatosan a forró üvegekbe töltöm. A megtöltött, majd tiszta fedővel lezárt üvegeket negyedórára fejre fordítom. A paradicsomlekvárt szendvicsre, sajt mellé, sült húsokhoz lehet kínálni.

Tomato jam

6 kg tomatoes
300 ml oil
700 g red onions, sliced
500 g demerara sugar
salt and pepper
4 tbsp. balsamic vinegar
2 cinnamon sticks

Take skin off all the tomatoes by plunging them into piping hot water. Cook sliced onions in oil until soft, season and add sugar, vinegar and cinnamon sticks, finally tomatoes. Cook for about an hour to concentrate flavours and get rid of superfluous juices. In the meantime put glass jars in hot oven for at least 30 mins to sterilize them. When the tomato mixture achieves the true jam density, fill jars carefully and close them with clean lid. Eat with sandwiches, cheese platter and roasts.

Nyers, de mégis

Az egyik kedves szakácskönyvem Sophia Loren Eat with me című szerény külsejű, ám parádés tartalmú kötete. Megdöbbentően régen, mintegy húsz éve vettem Angliában és azóta is szorgalmasan forgatom. Ennyi év alatt lett volna időm, mégsem főztem végig, a könyv olvasgatása önmagában élményt jelent. Érdekes látni azt is, hogy miket evett és kikkel, miket főzött és kiknek, valamint elnézegetni a szexbombásra beállított képeket, amint a tésztát nyújtja hatalmas szempillákkal és darázsderékkal, ám a legnagyobb rácsodálkozást az ételhez való hozzáállása adja. Az alapanyagok és a konyhai hagyományok feltétlen tisztelete mérhetetlen lazasággal és természetességgel párosul. Bárcsak le tudnám írni valaha azt az utasítást egy receptben, hogy “főzzük néhány óráig”. Egyik kedvenc Sophia-receptemben, a genovai húsroládban hangzik ekképp az utasítás, amelyben benne rejlik egy csodálatosan vonzó kultúra leglényege.

Az alábbi étel már az édesanyámnak megvett Sophia Loren: Emlékek és receptek című könyvében szereplő recept alapján készült. Tipikus olasz tésztaétel: egyszerű alapanyagok és elkészítés, a végeredmény mégis összetett kulináris élményt nyújt. Itt a nyers paradicsom és a forró főtt tészta találkozása okoz jóleső gasztroizgalmat.

Spagetti nyers paradicsommal
6 személyre

70 dkg spagetti
1 kg nem túl érett paradicsom (lehet kétféle színű)
1 mozzarella, vékonyra szeletelve
8 dkg kimagozott olajbogyó, szeletelve
2 ek. kapribogyó
finomra vágott petrezselyem és oregánó
3-4 gerezd fokhagyma (lehet több és kevesebb is)
só, frissen őrölt bors
0,8 dl extra szűz olivaolaj
reszelt parmezán

Felteszek egy nagy fazékban vizet, beleteszem a fokhagymagerezdeket, és majd csak akkor sózom, ha már majdnem forr. Forráskor beleteszem a tésztát és al dentére, azaz fogkeményre főzöm. Amíg a tészta fő, e nagy spagettistálban helyezem a paradicsom- és mozzarellaszeleteket, olajbogyót, kapribogyót, fűszereket és meglocsolom az olaj felével. A leszűrt spagettit fokhagymástúl a paradicsomtálra teszem, ráöntöm a megmaradt olajat és összekeverem a tésztát és a paradicsomot. Parmezánnal, vagy legújabb kedvencemmel, pecorinóval lehet megszórni. De nem muszáj.

Spaghetti with raw tomatoes
If you hear the name of Sophia Loren, you don’t associate her with cooking and cookbooks. Still, one of my favourite cookbooks is her Eat with me!, bought twenty years ago in Cambridge, England packed with great recipes as well as so-called digressions, ie. food-related stories of her eventful life. As times changed, her books got published in Hungary too and I bought a food memoire of hers for my mother who is a great fan of hers and even much more so of the late Marcello Mastroianni. This recipe has been adapted from the Hungarian edition.

Spaghetti with raw tomatoes for six
700 g tomatoes
1 kg not too ripe tomatoes (possibly of different colours)
1 mozzarella, sliced thinly
80 g olives, deseeded, sliced
2 tbsp. capers
some parsley, basil and oregano finely cut
3-4 cloves of garlic (can be less or more)
salt, freshly ground pepper to taste
80 ml extra virgin olive oil
grated parmeggiano

Cook spaghetti with the cloves of garlic. While they are cooking, take a large bowl for the spaghetti to put tomato and mozzarella slices, herbs, olives and capers, drizzel with half of the oil, then season to taste. Drain the spaghetti and garlic, add the rest of the oil and mix with the tomato et al. Serve with grated parmeggiano or pecorino.

Ez más tészta

Akkor kezdtem komolyan elgondolkozni a dolgon, amikor D barátnőm emailben rákérdezett, hogy telt a hétvége. Azt ugyanis közös barátainkkal töltöttük el és teljességgel indokolt volt D részéről a mondat: “biztos sokat úsztatok”. Mert kánikula tombolt a hétvégén, három darab kiskorú volt a társaságunkban és a falunkban gyönyörű tóparti strand várja a fürdőzőket. Enyhítő körülményként elmondom, hogy rengeteg szabadtéri tevékenységet végeztünk, hiszen például a tiszafüredi piac meglátogatása is szabadtéren folyt, meg pásztoroltuk a biciklis technikájukat csiszolgató hatéveseket, valamint megpróbáltuk ráébreszteni a heveny emancipálódási törekvésekkel előálló kétévest valós életkorára, különös tekintettel az utcán ritkán, de mégiscsak előforduló motoros járművekre, aztán sokat sétáltunk, azaz loholtunk a biciklisek után, viszont legalább tévedhetetlenül megtaláltuk őket a falu új fagyizójánál, ahol pénztárcával felszerelt anyáikat várták. Továbbá festéket súroltunk a tornác kövéről és aprószemű gyöngyöket szedegettünk össze minden létező helyről, amely tevékenységek a kézműves foglalkozás mellékhatásaként váltak szükségessé.

Mindemellett a program fénypontja a tésztagyúrás volt. M gyúrta, én fotóztam, majd cseréltünk, nyújtottunk, vágtunk, aztán mindannyian jól megettük. A felhalmozott tanulságok:
– a tésztagyúrás és -nyújtás zsírégetésre is kiválóan alkalmas tevékenység
– a bolti tésztákban nagy mennyiségű olyan anyag van, amitől a tészta sárga lesz, mert a miénk nem volt sárga, igaz, egész tojásokat tettünk bele, nem sárgájával dolgoztunk
– minden bizonnyal sok gyakorlás kell még ahhoz, hogy nagyanyáink finom kézzel odatett tésztáinak könnyedségét utánozhassuk
– vékonyabbra kéne nyújtani, ehhez még fejlődünk kell, illetve tömzsibb nyújtófát kell beszereznem (tésztanyújtógépről hallani sem akarok, luddisták vagyunk:)
– legközelebb több sót kell a tésztához adnunk.

A képeken látható kéz M-é.

A tészta receptjét nem közlöm, mert mások nem ilyen megszállottak, hogy otthon tésztát készítsenek és ez így természetes. Annyit elárulok, hogy az alábbiakban szereplő Jamie Oliver-könyv 98. oldalán álló recept szerint 250 g strong flour, 250 g semolina flour (az első finom liszt, a második rétesliszt?), valamint 3 szabadtartású csirke tojása és 8 tojássárgája felhasználásával és egy őrült drága tésztakészítőgép segítségével készül a tészta. A ragu receptjét viszont megosztom, hiszen ez az egyik legfinomabb zöldséges mártás, amit tésztához el lehet (tudok) képzelni. Forrása Jamie Oliver The Return of the Naked Chef című kötete (103. o.).

Fűszeres padlizsános-paradicsomos ragu
4 személyre

1 nagy padlizsán 1 cm-es kockákra vágva
1 tk. korianderpor
1-2 szárított chili, összetörve
olivaolaj
400 g paradicsom, friss vagy konzerv hámozott-darabolt
2 marék fekete olajbogyó
só és frissen őrölt bors
két ek. vörösborecet
40-50 dkg tészta
2 marék friss bazsalikom, durvára vágva
2 marék darált parmezán (vagy pecorino)

Nagyméretű forró serpenyőben pár evőkanálnyi olivaolajon megsütjük a padlizsánt és amikor barnul, de még nem esett teljesen össze, rádobjuk a koriandert és chilit. Szükség esetén több olajat öntünk a padlizsán alá. Hozzáadjuk a darabolt paradicsomot, majd 5 perces főzés után az olajbogyót. Addig főzzük, amíg ragu-állagúra sűrűsödik. Ízesítjük sóval, borssal és kevés vörösborecettel. A fogkeménységűre főzött tésztára halmozzuk, friss bazsalikomleveleket tépkedünk a tetejére, parmezánnal tálaljuk.

Completely nuts
It all looked completely normal. My friend, M and her daughter were visiting and we did normal things all through the weekend. The little girls worked on their budding bicycle-riding technique, the little boy worked hard to forget his real age and acted like at least a six-year old which was the nearest age of reference for him.  It was fine until he did it out in the street and at the ice-cream counter. It is hard to be a youngest sibling. The adults were happy to sit around on the porch munching on tremendous amounts of cherries, talking this and that and minding their children. And they also made pasta. M and I are both cooking enthusiasts and it was a first-time event for both of us and great fun at that since company always enhances good experiences. I began to see ourselves from the outside when on Monday I received an email from D, a common friend saying we must have swam a lot in that hot weather. Only then did I realize that I  hadn’t even thought of going to the beach when we had a much better pastime.

Az első jó paradicsomlevesem

Hogy egyre szebb számú látogatóim  az előző bejegyzés után felettem érzett sajnálkozásuk miatt esetlegesen megromlott álmát visszaállítsam, leszögezem, hogy több a konyhai sikerélményem, mint a rossz. Ehhez kell persze a pozitív szemléletre egészségmegőrzési és kiegyensúlyozottsági célból való kifejezett és tudatos törekvés, de mégis. Elismerem, hogy időnként ételeim elfogyasztásához kivételes széleslátókörűségre van szükség, de én is igyekszem fejlődni, nevelődni, belátni és megfelelni az engem körülvevő kultúrkör igényeinek. Hiszen az előrejelezhető több kiló alapanyag és mérhetetlen energiamennyiség elfogyasztása nélkül is, hogy némely angolszász eredetű sütemény nemcsak osztatlan, de semmilyen sikert nem fog aratni, hogy a  birkareneszánsz meghirdetéséről a Fény utcai henteseket nem értesítették és ha annyi cayenne borsot pakolok az ételbe, mint azt a némely adults-only recept előírja, kizárom az étel élvezetéből a család nyolcvan százalékát.

Tapasztalatom szerint a sikerhez vezető biztos utat csokoládé szegélyezi. Egyik legnagyobb gasztrosikeremet egyszerű kakaós sütivel arattam. Barátnőm nagyfia csak ennyit dörmögött, miután felfalta a fél tálcát: “Hol lehet még ilyet szerezni?” Ugyanezen barátnőm sms-ének betűhű idézésétől csakis óriási szerénységem tart vissza, legyen annyi elég, hogy előfordulnak benne a “bülbül szavú rózsák” és a “tündöklő dicsőség” szókapcsolatok.

A legfrissebb nem csoki-viszonylatban begyűjtött szívmelengető dicséret fiamtól származik (a nagyobbiktól, a kisebbik még kevésbé strukturáltan fogalmazza meg anyjáról és annak főztjéről alkotott véleményét). Sokéves, rajtam kívül álló okokból (iskolai menza) beszerzett paradicsomleves-utálat után ez hangzott el: “Ez az első jó paradicsomlevesed.” Kétes dicsőség, mégis nagyon örültem.

 Paradicsomleves túrógaluskával

Hangsúly a túrógaluskán, a leves szinte bármilyen típusú paradicsomleves lehet. A gyerek sem a paradicsomlevest nem szerette, hanem a menzát. Én egyszerű passatából és tejszínből nyertem. A levest.

 25 dkg túró
1 tojás
2 ek. liszt
3 ek. parmezán

A hozzávalókat összekeverjük és reménykedünk benne, hogy összeáll a dolog. Ennek érdekében kicsit állni hagyjuk. A gyöngyöző forrásra beállított levesbe kézzel vagy kanállal formázott galuskákat eregetünk és főzzük, amíg a leves tetejére emelkedik és még kicsit azután is.
Túrógaluska forrása: anyatárs játszótéren, név és cím a szerkesztőségben.

After the previous post you might get the impression that I don’t have enough positive feedback. Oh, I do, it’s just a question of interpretation. And of course I also need to make progress and grow to be able to anticipate chrystal clear failures. My effort to promote scones was doomed from the beginning. It is just not the idea we have of sweet things here. Mutton renaissance could very well have been declared in the UK but they forgot to inform Hungarian butchers of this significant fact. And I could go on and on to cite meals which are just not worth contemplating. A certain rule, however, is: if you want to see smiles and empty plates, use chocolate. But as you can’t feed your family with chocolate all the time and you also believe in the progress of mankind, you venture to conquer hopeless heights. And this time I succeeded with this tomato soup which is nothing special really, the quenelles make it a bit more outstanding. And that I reaped “This is your first good tomato soup” from my son. After years and years of school-food based prejudice, I call it a breakthrough.

Tomato soup with curd cheese quenelles
The soup itself is a simple passata made milder with single cream. For the quenelles you need:
250 g curd cheese (common in Hungary, I’m not sure about availability elsewhere)
1 egg
2 tbsp. flour
3 tbsp. parmeggiano

Mix all the ingredients, let rest, form quenelles with two spoons (or hands) and cook in the soup when it is barely boiling. Cook until the quenelles emerge on the surface plus a few minutes. Can be served with any vegetable soup.